Esztergom Évlapjai 1933

Soos Elemér : Esztergom vára és ostromai V.

16 Soós Elemér Mind a váron, mind pedig Szenttamáson és a többi erősségeken a veszélyeztetett részeket gyorsan helyrehozták és mindenütt sáncokat csináltak. Különösen megerősítették az alsóvár azon részeit, amelyek a sziget, Szenttamás és Rácváros felé estek. A vár körül mély árkot húztak, amelyen hatszáz ember dolgozott. A Kakaddal összekötő hidat is helyreállították. Az átkeléshez Komáromból kellő számú dereglyédet és sajkákat hoztak. Visegrád és Szenttamás erődeibe Pálffy Újvárból, Léváról, Korponáról és Bakabányáról határőröket rendelt és azokat elegendő ágyúval, tarackokkal, golyóval és egyebekkel látta el. November haváig Esztergom már oly állapotba jutott, hogy támadás esetén nagyobb erőnek is képes lett volna ellenállni. Az építkezés nagyobb erővel 1596. év elején indult meg ; de a bástyák még 1597 ápril havában sem voltak készen. A kereszténység általános érdekéről lévén szó, az építkezéshez a lengyel király is 12.000 forintot adott oly kikötéssel, hogy a munkálatok mielőbb befejeztessenek. De még a következő évben is dolgoztak a palánkokon, amikhez a mai Vízivároson kivágott nagy fákat használták fel.

1 Várőrségül, mint az előző fejezetben említve volt, a vár visszavétele után Terszky Vilmos ezredessel tíz zászlóalj német katonaság maradt vissza. Ezekhez érkezett néhány eszkadron Starkenberg- és Mengs-féle lovasság, 1596 január havában pedig 500 vallon, Johann de Huss vezetése alatt. Pálffynak magyar hajdúi és huszárai voltak. Mindezek élelmezése nem kis gondot adott, mert az élelmiszer-raktárban a Bécsből küldött 200 hordó liszt, 500 akó bor és megfelelő sómennyiség már erősen fogytán volt. Ez okból a katonaság egy részét és a lovasságot is a falvakban helyezték el. A szükségen Mátyás főherceg olyképen akart segíteni, hogy Hölgyi Gáspárt, az érseki jövedelmek kezelőjét kötelezte a várőrség ellátására. Ez nem birt eleget tenni a követelménynek, mert a szarvasmarhaállomány a vidéken a folytonos rekvirálások miatt igen megritkult. A török portyázok is sok marhát elhajtottak. Az élelmiszer hiánya a várbelieket is portyázásra késztette, a török hódoltság területére ők is ellátogattak. Így már 1595 november havában Buda alól a budai basa 400 tehenét és számos lovát hozták el Esztergomba. A következő év januárjában pedig Pálffy és Terszky magyar és vallon csapatai Pest vidékén kalandoztak, az ott talált török csapatokkal összeütköztek, közülök négyszázat levágtak, a többit pedig Vác felé kergették. Ekkor is nagy zsákmánnyal tértek vissza.

2 A vár és többi erősségek helyreállítása robotmunkával történt. Munkaerő azonban igen kevés volt a megyében, mert a törököktől folyton zaklatott és a várőrségtől is kirabolt nép más vidékre költözött. Ez okból új telepítés vált szükségessé. Ezzel Rudolf császár Pálffy Miklóst bízta meg- „A települőkkel eleinte csínján kell bánni, írja levelében, de később, a többi alattvalókkal egyformán, minden terhet kell 1 Jedlicska Pál : Pálffy Miklós életrajza 619., 645. 1. 2 Frank: História Relationis Continuatio. Kriegshándel von Frühling 1592. bis Frühling 1596. 315. 1.