Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 145 Még egy más nagy csapás is érte a kereszténység ügyét. Lotha­ringiai Károly herceg, akinek Lipót császár nővére, Eleonora Mária volt a felesége, ez a kiváló hadvezér, Esztergom felszabaditója, szin­tén meghalt Welsben 1689. év április 12-én. Mi kétszeres nagy hálá­val tartozunk emlékének, mert nélküle 1683. október 28-án a vár nem került volna vissza a törököktől, sem nem lett volna megmenthető, annak 1685-ben történt utolsó ostroma alkalmából. Buda visszavéte­lénél 1686-ban ő vezette a vár északi oldalán (Víziváros) az ostromot, míg a Gellérlhegyi oldalon Miksa Emánuel működött. A vár elfogla­lása az ő hadvezetésének az érdeme. Az 1687. évben — mint tud­juk — Erdélyt szerezte meg Lipót, királynak. 1689-ben a francia fron­ton elfoglalta Mainzot és Bonnt. Ő már nem, de a fia, Lipót herceg, az 1697. évi ryswicki béke értelmében visszakapta Lotharingiát. Azt is tudjuk, hogy Mária Terézia királynő is a hősi családból választott magának férjet: Lotharingiai Ferenc herceget. Az 1689. év folyamán a portán változás állt be a politikában. A harcias szellemű Köprilizádé Musztafa lett a nagyvezér, aki újjá­szervezvén a török hadsereget, csapataival a németeket a Balkánról kiverte, részben megsemmisítette, úgy hogy Bádeni Lajos őrgróf, amikor Jagodinába érkezett, 12.000 embert sem talált ott. Ily kevés emberrel nem vehette fel a harcot a nagyvezérrel, éppen azért jobbnak látta seregét Erdélybe vezetni, ahol szintén bajok voltak. Apaffy Mihály fejedelem, ugyanis, 1690. április 15-én meghalt. Helyébe a török szultán Thököly Imrét nevezte ki erdélyi fejedelemmé, aki Oláhországból mintegy huszezernyi török-tatár sereggel akart a törcsvári szoroson keresztül Erdélybe hatolni. Teleki Mihály és Heiss­ler Donát tábornok azonban a szorost eltorlaszoltatván, csapataikkal útját állta. Ekkor Thököly észrevétlenül Hannibal módjára átvitte seregét a havasokon, meglepte ellenfeleit és a Zernyest melletti csatában megverte őket. Heissler és Doria ezredes fogságba kerültek, Teleki pedig elesett. Thököly Szeben közelében az erdélyi rendekkel gyűlést tartván, azok fejedelmükké választották. Mint ilyen, Doria ezredest Bécsbe küldötte alkudozás végett. Fejedelemségének elismerését, római biro­dalmi hercegi címet, tábornagyi rangot, az összes magyarországi javai­nak visszaadását kérte, mely esetben hűségesküt tesz és kész a mel­lette lévő török hadat is felkoncolni. Ábrándjaiból azonban Bádeni Lajos őrgróf józanította ki, aki seregével Erdélybe érkezvén, őt onnan harc nélkül kiszorította és a császár uralmát újra visszaállította. A Thököly fogságában volt Heissler hadvezérért, cserében, Zrinyi Ilona Bécsben visszanyerte teljes szabadságát és férjéhez mehetett. A török ezalatt nemcsak a Balkánországokat, hanem Szlavóniát és Belgrádot is visszafoglalta, ami nagy ijedelmet keltett, mert az a további előnyomulásoknak lehetett támpontja. Bádeni Lajos őrgróf augusztusban erős hadsereggel ment a török ellen- Szalánkeménnél borzalmas, véres csatában, melyben a brandenburgi és bajor csapa­tokon kívül magyarok is szép számmal vettek részt, az ellenséget teljesen tönkreverte és nagy zsákmányt szerzett. Az ütközetben gróf Zrinyi Ádám, a költő-hadvezér fia, a család utolsó fisarja is el­esett. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom