Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

146 Sinka Ferenc Pál A következő évek meddő harcokkal és a törökkel való békealkudozásokkal telt el, mert a császár XIV. Lajossal békülni nem akart, Bádeni Lajos őrgrófot is a francia hadszintérre rendelte. Helyette a hadvezér két éven át Frigyes Ágost szász választófejedelem volt, aki 8000 főnyi szász segélyhadat is hozott magával, de nagyobb eredményeket az sem tudott felmutatni. Közben 1696. évi június 17-én a vilanovi kastélyában (Varsó mellett) meghalt a lengyelek egyik legnagyobb királya, Sobieski János, aki Bécs felmentésével, illetve a kahlenbergi és párkányi ütközetekkel örök időkre emlékezetessé tette nevét. Helyébe a lengyelek Frigyes Ágostot választották meg királyukká és a császári sereg fővezére 1697-ben Savoyai Jenő herceg lett. A lengyelek, úgy látszik, nem voltak megelégedve választott fejedelmükkel; sokan Sobieski fiát, Jakabot szerették volna megválasztani, akit ezért Frigyes Ágost elfogatott és két évig zárva tartott. Sobieski János életében két izben is meg akarta fiának szerezni Erdélyt, Moldvaországgal együtt. De amikor meghallotta, hogy az II. Rákóczi Ferenc öröke lesz, a becsületes király elállott a szándékától. A leánya, Terézia Kunigunda, Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek lett a második felesége. Savoyai Jenő herceg 32 éves volt, amikor hadseregfőparancsnok lett. Ép úgy, mint mestere, Lotharingiai Károly, nem tartozott a szép emberek közé. De lángelméiű hadvezér volt, aki haditelteivel eredményben összes kortársait felülmulta. Mint ifjú került Bécsbe a császári hadsereghez, résztvett a törökökkel vívott valamennyi nagyobb ütközetben, eltanulta mestereinek hadifogósait, hogy azután seregeit diadalról-diadalra vezethesse. II. Musztafa szultán 100.000 főnyi haddal jött, hogy Magyarország egy részét visszahódíthassa. Savoyai Jenő hercegnek felényi serege sem volt a kolluti táborban (Bács megye), mikor odaért, mert a császári seregek nagy része másfelé volt elfoglalva. A szultán Thököly tanácsára Temesvár vidékére és Szeged ellen akart indulni, de szándékát elpalástolta, seregét megosztotta és úgy színlelte, mintha Pétervárad elfoglalása lenne a célja. Savoyai Jenő csakugyan annak védelmére indult, amikor egy vágtató huszár, Mihályi Pál deák, hírül hozza neki, hogy a török Zentánál hidat veretett és a főhadiszállása is ott van. Jenő herceg egy elfogott pasától azt is megtudja, hogy a szultán serege a Tiszán átkelőben van, egyrésze már a jobbparton elsáncolta magét. Miután minderről előbb személyesen meggyőződött, a császári sereggel félkör alakban átkarolja a török hadállást és iszonyatos erővel támadást intéz. A kétségbeesett küzdelemben a török teljesen fejét vesztette, a hídon roppant tolongás támadt, az iszonyatos mészárlásban csaknem az egész török sereg odaveszett. Sötét éjszaka volt már, amikor a küzdelem véget ért. „Maga a nap sem akart előbb lenyugodni — írja jelentésében Jenő herceg — míg ragyogó szemével Felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette." Ez volt a híressé vált 1697. év szeptember 12-iki zentai csata. Még ebben az évben seregével Boszniába is behatolt, ahol nagyobb ellenállás nélkül egészen Serajevőig jutott. A következő évben megindultak a béketárgyalások Karloviczban, a török-magyar határszélen és azon az érdekelt hatalmak képvise-