Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

144 Sinka Ferenc Pál lett. Augusztus 7-én kelt át a Száván és négyheti erős küzdelem után szeptember 6-án a várat rohammal bevette. Még előbb Székesfehérvár, Lippa, Lúgos és Karánsebes is a keresztények kezébe kerültek. Ennyi sok győzelem felkeltette a francia király, XIV. Lajos féltékenységét, ő is háborút kezdett, hogy a törököt a császárral való békekötéstől visszatartsa. A békekisérletek 1689. februárjában tényleg megkezdődtek, de a bécsi udvar túlkövetelései miatt nem sikerültek. Eközben Badeni Lajos őrgróf, a kitűnő hadvezér, aki szintén a déli hadszintéren volt, mesés hódításokat vitt végbe a Balkánon. Hadai Szerbiában Nisig, a Dunánál Viddinig eljutottak. Ha akkor Lipót császár megfogadja a zseniális hadvezér tanácsát és egész haderejét a Balkánra viszi, fenhatóságát egész Konstantinápolyig kiterjeszthette volna, mert a török Kis-Ázsiában lázadások leverésével volt elfoglalva. De a franciák ellen irányuló ellenszenv nagyobb szabású politikára képtelenné tette őt- Hiába igyekezett Buonvisi pápai követ is az udvarnál befolyását érvényesíteni, ő sem ment semmire. Emiatt visszahívását kérte a pápától. A pápai államtitkár egyenlőre visszatartani akarta őt ott, ahol „apostoli hivatását bölcsességgel és odaadással töltötte be", míg a pápa felépül. XI. Ince pápa betegen feküdt, állapota egyre súlyosbodott. Az aggasztó hírre Buonvisi is Rómába sietett, de Őszentségét már életben nem találta, 1689. év augusztus 12-én meghalt. Halála megrendítőleg hatott mindenütt. Egyike volt a legnagyobb pápáknak, nekünk magyaroknak legnagyobb jóltevőnk. Az ő páratlan tevékenysége és pénzáldozata szabadította fel Magyarországot a török uralom alól. Tetemét Szent Péter templomában helyezték el. Síremlékén művészi alkotású szimbolikus szobrok jelzik kiváló erényeit és domborművek hirdetik az ő uralkodásának főbb mozzanatait- Sírját a magyarok Rómában kegyelettel szokták felkeresni. Lipót király a pápa buzgalmát és nagylelkűségét, aki a törökök ellen viselt háborúra ötödfél millió forintot áldozott, azzal hálálta meg, hogy az unokaöccsét, Odescalchi Liviust, a római szent birodalom hercegévé tette ; néhány évvel utóbb pedig Magyarországnak a török uralom alól visszahódított területéből a szerémi hercegi uradalmat adományozta neki, melyet a család ma is bír. A pozsonyi magyar országgyűlés is hálás kegyelettel emlékezett meg a nagy pápáról, amikor 1751-ben az ifjabb Odescalchi Livius herceget a magyar főrendek közé felvette. Az erről alkotott törvénycikk hangsúlyozza, hogy az ország rendei „azon rendkívüli érdemeket, melyeket Őszentsége, XI. Ince pápa a kereszténység oltalmazásában, esküdt ellenségének leküzdésében szüntelen buzgó gondoskodásával és a háború szükségleteire nyújtott segítséggel szerzett, hálás emlékezetben tartják." Buonvisi Ferenc bibornok, XI. Ince pápa szándékainak végrehajtója, akinek a magyar nemzet szintén sokat köszönhet, nem tért vissza többé Bécsbe. VIII. Sándor pápa őt 1690. évi szeptemben 7-én luccai érsekké nevezte ki. Szülőföldjének egyházmegyéjét tiz évig kormányozta. Meghalt 1700. augusztus 25-én. Áldás poraira.