Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 143 is. És amikor a török őt elfogta és már mindenki elhagyta, Zrinyi Ilona akkor is hű maradt hozzá: „Vagy élet, vagy halál! Semminemű félelem, sem nyomorúság engemet kelmedtől el nem rekeszt" — írja férjének, és kész volt gyalog is hozzá menni. De az fogva lévén, Munkács várában maradni kényszerült, melynek megvédését határozta el addig, míg férje személyesen nem jön a felszabadítására. Munkács vára sziklás hegyen álló hatalmas erőd volt, már fekvésénél fogva is bevehetetlen. Bástyái jókarban, eleség bőven felhalmozva, ötezer válogatott őrséggel ellátva : öt évig is képes lett volna ellenállni az ostromnak, melynek két év óta a császáriak részéről kitéve volt. Amikor 1686. márciusában a bombázás és vívás erőteljesebben megindult, az árbocra vérvörös lobogót húzatott fel, jeléül, hogy a várat mindhalálig védelmezni kész. Páncélba öltözötten, fején sisakkal, kezében villogó karddal jelent meg a bástyákon és lelkesítette embereit. Mellette a tizenkétéves gyermek, ifjú II. Rákóczi Ferenc vesz példát anyjától hazafiasságban és hősiességben. Titokban levelet kapott néha férjétől, amin a várbeliek még jobban fellelkesültek, így tartott a vár hősies védelme napról-napra, hónapról-hónapra. Azt a várbástyát, amelyen a férfias bátorságú nőt páncélban és karddal a kezében többször látták, mai nap is Zrinyi Ilona-bástyának nevezik. Munkács várában azon állították fel az ezredéves emléket. Thököly, amikor látta, hogy a töröktől segítséget nem kaphat, 1687. év nyarán levelet írt feleségének, kit felszólított, hogy,, küldje el udvari papját Rómába és terjessze elő az ajánlatot: ha Őszentsége a császártól kedvező feltételeket eszközöl ki, ő maga a katholikus vallásra áttér és hitsorsosait is az áttérésre fogja késztetni. E levél titkos jegyekkel volt írva. melyekhez Zrinyi Ilona nem értett; megfejtését tehát meghitt emberére, Absolon Dánielre bízta. Absolon lutheránus vallású volt, szörnyűködve olvasta a levelet és ura szándékának megakadályozását határozta el. E célból Radics várkapitánnyal szövetkezett, pazarul bántak az eleséggel és titokban az ellenséggel is összeköttetésbe léptek, az ügynek árulóivá lettek, csakhogy Zrinyi Ilonát a vár feladására birják. 1688. év január elején az már csakugyan kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni Caraffával, aki a békekötésre nézve teljes felhatalmazással bírt. Az egyezséget január 15-én megkötötték. Eszerint a várbelieknek szabad elmenetel biztosíttatott, ellenben Zrinyi Ilonának gyermekeivel együtt Bécsbe kellett költöznie; egyébként a birtokaikat megtarthatták. Munkács vára január 17-én került a császáriak kezébe. Lipót császár a leánykából apácát, a fiúból pedig papot akart nevelni, az anyát meg kolostorba záratni. De ezek ellen az egyébként gyászos emlékű Caraffa tiltakozott a legjobban. „Gondolják meg — írta Bécsbe Dietrichstein herceghez, — ha megszegik a szerződést, senki sem fog többé a császáriak szavában bízni. Becsületem és adott szavam van benne lekötve." Sajnos, mégis úgy történt. Zrinyi Ilona 1691-ig a bécsi Orsolyaszüzek zárdájában volt. Ekkor Thököly Imre által Erdélyben fogsába ejtett Heister tábornokért cserében visszanyerte a szabadságát. A török ellen 1688-ban viselt hadjáratok újból szép eredménynyel jártak. A főcél Belgrád megvétele volt. Miksa Emánuel bajor választó fejedelem küldetett ki, mert Károly lotharingiai herceg beteg