Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Keményfy K. Dániel: Dr. Walter Gyula

8 Keményfy K. Dániel főegyházmegyei könyvtárosnak választotta a főkáptalan; 1890-ben pedig az esztergomi tanítóképző igazgatójává nevezte ki Simor hercegprímás. Vaszary Kolos hercegprímás alatt a tanítási szolgálatból az egyházkormányzatba került. Vaszary hercegprimás a szelíd s finomlelkű Walter Gyulát megkedvelte. Szellemi értékei mellett, ő emelte pályája magaslatára egész a választott püspöki méltóságig. A legnehezebb időkben, az egyházpolitikai küzdelmekben volt Vaszary prímásnak bensőséges, s megértő titkára és irodaigazgatója. 1893 októberében hercegprimási titkár lett, 1896-ban esztergomi kanonok, 1897 április 12-én egyházmegyei főtanfelügyelő s ugyanazon év novemberében primási irodaigazgató. 1898-ban serfeli címzetes apát s 1907-ben a budapesti központi papnevelő-intézet rektorává nevezte ki Vaszary primás. Mint ilyen 1908-ban ozeroi választott, vagyis címzetes püspök lett. 1911-ben egészségi okokból rektori állásáról lemondott s visszatért Esztergomba, ahol fokozatosan a káptalani stallumon előlépve, 1921-ben a pápa nagypréposttá nevezte ki. Csernoch János hercegprimás halála után a főkáptalan őt választotta a széküresedés idejére káptalani helynöknek. Az új hercegprimás, jelenlegi bíboros főpásztorunk pedig 1928-ban általános helynökének nevezte ki. Eletének a halál 1929 junius 30-án, reggel 6 órakor vetett véget. Nevezetesebb munkái: Comenius Amos János. — Lelkiharmat és Üdvözlégy Mária (imakönyvek). — Zádori János élete. — Simor János emlékezete. — Simor Album. — Az északi határon. — Majer István emléke. — Képek a hazai ellenreformáció mozgalmaiból a XVII. század végén. — Knauz Nándor. — Az iskolai nevelés és pihenés. — Pedagógia s bölcselet. — Szent Ágoston hitoktatói működése. — Overberg Bernárd. — Az Assumptionisták alkotása Párisban, — Szent Erzsébet befolyása a társadalomra. — Stb. — Azonkívül több mint 40 alkalmi és szentbeszéd külön nyomtatásban kiadva. Szentbeszédei közül országos jelentőségűek voltak : Szent István napján a budavári koronázó templomban 1900-ban mondott beszéde; ugyanezen templomban 1900-ban halottak napján és 1905-ben Vaszary Kolos bibornok, hercegprimás és érsek aranymiséjén az esztergomi bazilikában mondott beszédei. Esztergom város kulturális és társadalmi életében kezdettől fogva élénk részt vett. Nagyobb eseményeinek ünnepi szónoka volt számos alkalommal. A Történelmi Társulat, a Stefánia Egyesület, az Esztergom-vármegyei Tanítóegyesület, az Országos Kath. Tanügyi Tanács benne vezéregyéniségét tisztelte s birta. A város ügye, an-