Esztergom Évlapjai 1930
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Schünemann Konrád: Esztergom keletkezése
Dr. Walter Gyula. 9 nak fejlődése mindig szivén feküdt s készséggel támogatott minden ilyen mozgalmat. Itt élve le életének nagy részét, sok kegyelet kötötte városunkhoz s ennek mindenkor lelkesen és megértően adott kifejezést. Áldás legyen emlékén ! EsztetQom keletkezése. Irta : dr. Schünemann Konrád, berlini egyetemi m. tanár. A modern várostörténeti kutatás mindinkább arra törekszik, hogy általános eredményeket bizonyos városok körülményeinek egyenkint való vizsgálata útján érjen el. A régebbi kutatás inkább hajlott arra, hogy deduktív úton elméleteket állítson föl a város és a városi jog keletkezéséről, és ezeknek igazolását oly módon keresse a valóságban, hogy az egész városiságot egységnek tekintette és így az összefüggésükből kiszakított egyes jelenségek tömegével alapozza meg nézetét. Ezzel szemben kitűnt — különösen a Rietschel Szigfrid kutatásaihoz fűződő vizsgálódásokban —, hogy a régebbi városok általános ábrázolásának alapjait csak az egyes városok helyi viszonyainak beható vizsgálata adhatja meg- így az újabb munkák, amelyek a várostörténeti kutatás szempontjából fontosságra tettek szert, egyes jelentékenyebb városok, pl. Köln, Lübeck, Goslar, Wien stb., viszonyainak a vizsgálatai. A kutatás súlypontja ilyetén eltolódásának egyik következménye az, hogy a történész a régebbinél sokkal jobban rá van utalva a helyi történészekkel való együttműködésre és a helyi történeti társulatok folyóirataiban közölt eredmények értékesítésére; annál is inkább, mert az újabb várostörténeti kutatás módszerében épen a helyrajzi momentum lett döntő jelentőségűvé. Megfordítva pedig: a helyi viszonyok vizsgálatánál nélkülözhetetlen az általános várostörténeti kutatás állapotának az ismerete és az európai városok történetének bizonyos áttekintése. Mert minden középkori város, még a legjelentéktelenebb is, magán hordott bizonyos internacionális, vagy legalább interregionális jelleget. A középkori polgárság erősen áramló elem, és egymástól távol eső városok kölcsönösen gyakorolt befolyása szinte törvényszerű jelenség, különösen a másodlagos városalapítási helyeken, pl. Magyarországon, ahol minden európai mozgalom, német, francia és keleti egyaránt, együtt hatott. Magyarországnak az a városa, amely a régebbi városoknak ebben az országban való kialakulása megvilágításához a legtöbb támaszpontot adja, elvitathatatlanul a régi Árpád-kori székváros Esztergom, nemcsak azért, mert erről a városról a régebbi időre vonatkozólag is aránylag gazdag tájékoztató anyag áll rendelkezésre, hanem mindenek előtt azért, mert Esztergom Magyarországnak hosszú időn keresztül tényleg legjelentékenyebb és gazdaságilag legfontosabb városa volt. A legfontosabb probléma, amelyet minden városkeletkezés ad, az a kérdés, vájjon alapított vagy fejlődött városról, azaz tervszerű
