Esztergom Évlapjai 1930

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: A magyar szabadságharc esztergomi emléktáblái

57 Rövid közlemények. zetet megörökítő táblán helye van még Báthori-Schulz Bódog ezredes nevének is, aki dandáréval Klapka hadseregéhez tartozik és mint Gáspár András tartaléka az ütközet végén az ellenség üldözésében vett részt. A nagysallói ütközetet követő napon vagyis 1849 év április 20-án folytak le a kéméndi és kőhidgyarmati csaták. Wyss osztrák dandára Kőhidgyarmaton éjjelezett és reggel 8 órakor támadta meg a Kéméndnél álló Gáspár András seregét (VII. hadtest), de a község határában vereséget szenved. Mire visszavonul Kőhidgyarmatra és itt a Párispatak mögött újból csatasorba állítja seregét. Délután 2 órakor Gáspár András támadott, Wyss dandárát teljesen szétveri és Nánáig üldözi. Örömmel említhetjük fel, hogy a magyarság e győzelmi eseményeit elődeink már 1861-ben megörökítették, amikor az esztergomszentgyörgymezői Honvédtemetőben lévő nyugvó oroszlános monumentális kőemléket felállították. Az ott lévő tömegsírokban többnyire a Nagysallónál, Kéméndnél és Kőhidgyarmatnál elesett honvédek nyugosznak. A hősi halottak nagyrészét hajókon hozták át a Dunán, azért temették el a tömegsírokban a folyam közelében. Másrésze a kanonoki épületekben berendezett tábori kórházakban halt meg, hová az imént említett ütközetekből, Komárom ostromából vagy a csallóközi csatákból megsebesülve kerültek. A magyar nagylelkűség a Honvédtemetőben a 604 honvéddel együtt temette el a csatákban megsebesült, Esztergomban ápolt és meghalt 175 osztrák katonát is. A Honvédtemetőben nyugosznak továbbá az élete utolsó napjait Garamkövesden leélt vitéz magyar tábornok Báthori-Schulz Bódog és a szabadságharc ideje alatt Esztergom vármegye volt kormánybiztosa szenkviczi Palkovics Károly, a nemzeti ügy mellett mindvégig példásan kitartott hazafi is. Ekkép a kegyelet által megszentelt eme helyen már megörökítve találjuk mindazt, ami a nemzeti önvédelemmel tárgyi vagy személyi össszefüggésben bennünket legközelebbről érdekelnek. A Honvédtemető emlékeinek megóvása, megőrzése és fenntartása a város közönségének feladatát képezi. Van azonban egyéb is, ami megörökítésre érdemes. Ilyen az akkori idők két vezéregyéniségének : gróf Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak Esztergomban való tartózkodása, illetve egy-egy éjjel a Fürdő Szállodában történt megszállása. Gróf Széchenyi István Buda felől 1848 év szeptember 5-én érkezett orvosával kocsin Esztergomba, hogy itt hajóra szállva folytassa tovább útját Bécs felé. E terv azonban egy sajnálatos eset következtében (a lánglelkű hazafi elborult elméjével a Kis-Dunába vetette magát, honnan kifogták) megváltozott és kocsin folytatta tovább útját — Döbling felé. E szomorú látogatásnál sokkal emlékezetesebb és nagyobb mozgalmat keltő esemény volt Kossuth Lajos ittléte, aki 1848 év október 10-én egy borús őszi napon este 6 órakor érkezett gőzhajón Eszter"goThba- A régi magyar agenciánál (a mai MFTR állomása) a hajóból kiszállott nemzetvezért Andrássy Mihály I. alispán, szenkviczi Palta^ vics Károly és a kivonult nemzetőrséggel Besze János fogadták^H , nép örömrivalgása és fáklyák fénye mellett kisérték őt a Fürdő ;< lodába. A nap jelentőségét még jobban fokozta ama körülmény,•í| l