Esztergom Évlapjai 1930

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: A magyar szabadságharc esztergomi emléktáblái

58 Rövid közlemények. az 1500 emberből álló pesti mozgó nemzetőrség, Komáromba vonultában, e napon ért Esztergomba és itt nyert elszállásolást. A honvédeket a lakosság lelkesen fogadta és megvendégelte. Megérkezése után Kossuth Lajos a szállóban a megyei és városi tisztviselőkkel és nemzetőrségek parancsnokaival megbeszéléseket tartott, miközben fogadta a nála tisztelgő főkáptalaní tagokat is. A nép sűrűn vette körül a szállót, lelkesen éltette a haza atyját és helyéről akkor sem mozdult, amikor az eső megeredt, és akkor született meg az esztergomi nép ajkán a Kossuth-nóta eme rögtönzött strófája : Esik eső karikéra, Kossuth Lajos kalapjára ; Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. Éljen a magyar szabadság, Éljen a Haza ! Kossuth Lajos másnap, október JJj|n délelőtt 9 órakor folytatta tovább útját a pesti dandárral, amelyhez 800 esztergomi nemzetőr is csatlakozott. A szabadságharc két vezéregyéniségének emez esztergomi látogatását megörökítő márványtábla a Szent István (Fürdő) Szálloda Ferenc József-úti bejárója fölött lenne elhelyezhető. Az 1848—49-es magyar szabadságharc főbb eseményeinek megörökítését célzó másik márványtábla a vármegyeháza falába volna elhelyezendő annak emlékére, hogy a régi vármegyeháza közgyűlési termében hozta meg 1849 év január 28-án a vármegye, szenkviczi Palkovics Károly elnöklete alatt, ama határozatát, amely a magyar alkotmány megmentésére összehívott debreceni országgyűlést egyhangúlag törvényesnek ismerte el és azt feliratilag üdvözölte. És a magyarság dicső szabadságharcában, Komárom várának felszabadulása után, 1849 év április 30-án, ugyancsak Palkovics Károly, Esztergom vármegye kormánybiztosa itt hirdette ki a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát és helyezte el Kossuth Lajos arcképét, a megalkuvást nem ismerő hazafiságnak és tántoríthatlan honszeretetnek örök példájára, amiért ő később, az önkényuralom alatt, Munkácson és Komáromban négy évi várfogságot is szenvedett. A függetlenségi nyilatkozat a városban is kihirdettetett és e napot a lakosság Kmetty ezredes itt időző csapataival együtt, nagy örömmel és lelkesedéssel ünnepelte meg. De a vármegye akkori urai között volt még egy másik ragyogó jellemű és példaképül felállítható hazafi. És ez baráti Huszár Zsigmond II. alispán volt, akit az 1848 május 1-én tartott vármegyei közgyűlés a törvényhatóság elnökévé választott és aki, Palkovics Károlyéhoz hasonló hazafiúi buzgósággal, nagy tevékenységet fejtett ki a 48-as szentesített törvények életbeléptetése, a nemzetőrség szervezése és a honvédség felállítása körül. Es amikor a haza már veszélyben forgott és ennek védelmére 1848 év október 2-án általános népfelkelés hirdetteH&tt, az ellenséges hadsereg feltartóztatására elindult népfölkeiocsapatokttkt Palkovics Károllyal együtt ők ketten voltak a parancsnokai. IL^k E két kiváló egyén megérdemelné, hogy érdemeik elismeréseül IS lBépeik is ott függenének a megyeház jelenlegi közgyűlési termében.