Esztergom Évlapjai 1930

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: A magyar szabadságharc esztergomi emléktáblái

56 Rövid közlemények. A magyat? ssabadságbaue es£tet?gomí emléktáblái. A Hadtörténelmi Múzeum megkeresést intézett Esztergom városához és a vármegyéhez, hogy emléktáblákkal jelölné meg a szabadságharc itteni eseményeit, még pedig nemcsak az ütközetek helyeit, hanem azon helyeket is, ahol a magyar hadsereg' hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott, ahol átvonult, ahol a vezérek megszálltak, ahol fontosabb intézkedések születtek, ahol a szabadságharc egy-egy fejezete, mozzanata lejátszódott, akkor is, ha ez jelentőségében kisebb volt. A terv az, hogy a magyar hadak útja a szabadságharcból összefüggően épp úgy örökíttetnék meg, mint az az 1526-os mohácsi hadjárat útvonalával történt. Dr. Antony Béla polgármester e tárgyban az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat"-tól kért javaslatot, amelyet közérdekű voltánál fogva a következőkben ismertetünk : Szabadságharcunk ideje alatt bár az ellenfélnek is nagy szerepe jutott a küzdelemben, mi az események megörökítésénél mégis csak a magyarság héroszi önvédelmét, a nemzet küzdelmét és a magyar hadak útját véljük megjelölésre méltóknak. Bennünket esztergomiakat a nemzeti önvédelem ideje alatt csupán a városunkban, vagy annak közelében történt események érdekelvén, ezek között Esztergomtól nem nagyon távol a barsvármegyei Nagysalló mellett 1849 év április 19-én vívott nagy ütközet és 1849 év április 20-án a megye túlsó járásában Kéméndnél és Kőhidgyarmatnál vívott csaták volnának azok, amelyek maradandóbb emlékeket érdemelnek. Az egymás ellen operáló hadseregek bázisai Esztergom és Léva voltak. Az osztrák hadak fővezére báró Welden Esztergomban tartotta főhadiszállását. A magyarok ellen észak felé induló sereg vezényletével táborkari főnökét Wohlgemuth tábornokot bízta meg. Welden alá tartozott Wyss dandára is, mely a kéméndi és kőhidgyarmati csatákban vett részt, míg Colloredo dandára tartalékban maradt hátra. A magyar hadsereg főhadiszállása Görgey Arthur fővezérlete alatt Léván volt. A honvédek innen indultak dél felé és Nagysallónál történt 1849 év április 19-én az osztrákokkal a nagy ütközet, amelyben Klapka, Damjanich, Pöltenberg, Nagy Sándor és Gáspár András hadvezérek juttatták oly dicső győzelemhez a magyarságot. De a résztvett vezérek névsorából nem maradhat ki Dipold, Cillich és Guyon neve sem. Az első Klapkának, a második Damjanichnak volt dandárparancsnoka, míg Guyon önkéntes csapatával vett részt az ütközetben. Mindhárman, de különösen Guyon az ő rohamcsapatával reggeltől estig a legvéresebb harcokat vívták. Guyon személyes bátorsága annyira magával ragadta önkénteseit, hogy azok Damjanich vörössapkás III. és IX. zászlóalján is túltettek és nagyrészük volt a győzelem kivívásában. A nagysallói ütköRÖVID KÖZLEMÉNYEK