Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)

Esztergom vára és ostromai. 53 túlsó oldalán. E hadműveletre Pálffy és Nádasdy vállalkoztak, akik átkelvén a Dunán, odaát is védősáncokat készítettek, amelyek mögött nagy ágyúkat helyeztek el. Majd arra törekedtek, hogy a várat körülvevő palánkokat és sövényeket felgyújtsák, az árkokat földdel és rőzsével betömjék, hogy azokon keresztül a várba bejuthassanak. Július 24-én este 6 órakor egyszerre öt helyen intéztek rohamot az őrség ellen, mindenütt nyolcvan emberrel, és pedig 20-an csáklyákkal, 20-an létrákkal, 20-an tűzszerszámokkal és 20-an szurok- és fahordással dolgoztak. A váracs csakhamar minden oldalról kigyulladt és nagy lánggal égett, az ostromlók az ágyúk által szétlőtt gátakon a várba hatoltak. A törökök, bár kezdetben vitézül harcoltak, a túlerőnek és tűznek ellenállni nem voltak képesek, a Duna felé kitörtek és sajkáikon elmenekülni iparkodtak. Sokan közülök a vízbe fúltak; de Pálffy embereiből is mintegy 150-en megsebesültek, 50-en pedig meghaltak. Csekerden négy napig lánggal égett és romjai még két hétig is füstölögtek. Pálffy győzelmi jelül két ágyút, hadijelvényeket és foglyokat küldött át Mansfeld fővezérnek, aki dicséretével halmozta el és aranynyaklánccal ajándékozta meg a vitéz magyar lovas kapitányt. Csekerden eleste a törököt gyorsabb cselekvésre buzdította. Aug. elején Mohamed nagyvezér fia Szinán pasa vezetése alatt többnyire janicsárokból álló 20.000 főnyi gyalogság és 4000 lovas indult el Budáról, melyeket 3000 málhával és élelemmel megrakott teve követett. A felmentő sereg Piliscsaba —Leányvár felől három oszlopban közeledett és a dorogi-út mentén felfejlődve vett irányt a szentléleki patak völgyének. Jobb szárnyán volt Mohamed pasa szerdár a budai és temesvári csapatokkal, a balszárnyon Lala Mohamed basa az anatóliai és győri hadakkal. A második harcvonalban a balszárny mögött a szigeti törökök állottak. Egy oszlop a Vaskapu-hegyet megkerülve észak felől tartott Esztergom vára felé. Az egész ütközet áttekintő képe a túloldalon lévő helyszínrajzon szemlélhető. Mansfeld herceg hadseregének helyzete hadászatilag elég kedvezőtlen volt, mert előtte a még jól védett Esztergom, balra a Duna, jobbról és hátul pedig az ellenség állott. Tehát úgyszólván körülkarolva lévén, magát elhatározó ütközetre kellett szánnia. A török augusztus 4-én délután kezdte a támadást. Az ellenséges felek között több kisebb összecsapás történt, mely augusztus 6-án teljes ütközetté" fejlődött, amikor Mansfeld a tüzérharc bevezetése után a törökök jobbszárnyát oly erővel támadta meg és verte vissza, hogy azok sorrendje felbomlott és rövid idő múlva, amikor Pálffy és Nádasdy is az észak felől bekanyarodó lovasságot visszaverte, az egész török sereg futásnak eredt és Buda felé menekült. Több mint 400 török feküdt halva a csatatéren, 24 ágyú, 27 zászló, sok teve, ló, öszvér, sátrak és egyéb málha jutott zsákmányul a császáriak kezébe. Elesett Ozmán pasa, győri parancsnok is, akinek csapatát Pálffyék lesből támadták meg. A keresztények vesztesége mintegy 1400 ember volt, köztük Majláth István is, aki puskagolyó által találva esett el. A nagy harc hevében és zűrzavarban mégis sikerült Lala Mohamednek 5Ö0 lovassal a várba bejutnia. Esztergom 1595. évi ostromának egykorú távlati képét (Thalmanféle helyszínrajz) mutatjuk be másolatban. Rajta nemcsak a vár, Vizi-