Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)

54 Soós Elemér város, kir. város, a szenttamási és párkányi erődítmények képét, valamint az ostromban résztvett keresztény csapatok táborozását szemléljük, hanem az akkori várostrom és hadviselés módját és hadászati eszközöket is megismerhetjük. A római számokkal jelelt képrészletek magyarázata a következő: I. Esztergomi vár a székesegyházzal. II. Szenttamás hegye Tepedelen erősségével. III. Új- vagy Víziváros. IV. 0- vagy Ráczváros. V. Hévvíz-tó a Szenttamás-hegy tövében. VI. Gokara (Gockern), máskép Kakat (Párkány). VII. A keresztény csapatok erődítései Párkányban, a Garam alatt, a szentgyörgymezői határban; ütegállások és védősáncok a vár alatt és a kir. város határában. VIII. Mély-út, amelyen a lovasság az ellenség mögé került. IX. A győri török basa futása. X. Németalföldi karabélyosok és muskatályosok támadása. XI. A görögországi beglerbég futása. XII. Az anatóliai török basa futása. XIII. Sziget, a keresztények ütegállásaival. XIV. Duna folyam. XV. Garam folyó. XVI. Magyar lovasság és gyalogság az esztergomi és párkányi oldalon. XVII. A keresztények őrsége a kir. városban. XVIII. Morva- és Ennsvidéki (osztrák) csapatok a párkányi oldalon. XIX. Az ellenséget üldöző svéd ezred. XX. Ostromló eszközöket gyártó és javító telepek. XXI. Mansfeld Károly herceg főparancsnok tábora. XXII. Burgau Károly őrgróf csapatai. XXIII. Pálffy Miklós magyar tábora. XXIV- A cseh ezred tábora (Szenttamáson túl). XXV. A vallonok tábora. XXVI. A svédek és Schönau János Gáspár ezredes tábora. XXVII. A bajorok és Königseck báró ezredes tábora. XXVIII. Rathenaui Colonelli iovassága. XXIX. Schwartzenberg lovassága (a szentgyörgymezői határban). XXX. A dunai viziutat mindkét parton elzáró erődítmények. XXXI. Élelmiszerekkel megrakott hajók. XXXII. Dunai hajóhidak. XXXIII. Mocsarak.

1 A győzelem után Mansfeld követeket küldött a várba és annak vérnélküli átadására szólította fel Ali béget. Ez azonban hallani sem akart róla. Mansfeld augusztus 9-én vérhasban megbetegedett, magát Komáromba vitette, a fővezérletet pedig Pálffynak adta át. Ez újból felszólította Kara Ali béget a vár átadására, ahol akkor már vízhiányban is szenvedtek, de sikertelenül. Augusztus 10-én Pálffy Miklós és Burgau őrgróf magyar és német ezredekkel nagy erővel fogtak a Víziváros ostromához. A törökök hősiesen védték azt, miközben a várból az ágyútűz mellett gyújtószereket is dobáltak le, melyek a várost csakhamar lángbaborították. Víziváros a keresztények kezébe került. A hős Ali bég, 82 éves korában, az ostromnál lelte halálát; karját ágyúgolyó szakította el. A várban temették el. A vár parancsnokságát Lala Mohamed vette át. Mansfeld Károly herceg sem élte túl Alit. Augusztus 14-én a jeles hadvezér meghalt. Halálát a németek és magyarok egyaránt megsiratták. Rudolf császár a fővezérséggel újból Mátyás főherceget bízta meg, aki augusztus 18-án érkezett meg a keresztények táborába. Augusztus 25-én már általános rohamot intéztetett a vár ellen, sikerült is annak két tornyát elfoglalni, de azokat a törökök ismét visszafoglalták. A védők erősen tartották a várat, mert minden percben várták a felmentő sereg megérkezését. 1 A helyszínrajz eredetije dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd gyűjteményében van.