Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)

Esztergom vára és ostromai. 45 EsztevQom oát?a és ostcomaí. Irta : Soós Elemér ny. m. kir. honvédezredes. (Negyedik közlemény.) IV. Törökvilág Esztergomban. A várat 1594-ben és 1595ben a keresztény csapatok ostromolják és visszafoglalják. Szulejmán szultán „a világvédő és szerencsés padisah őfelsége" Esztergom várának 1543. év augusztus 9-én történt elfoglalása után másnap fiával és egész táborkarával, nagy pompával vonult fel a várba, azt kívül és belül bejárván, birtokába vette; majd visszatérvén, táborában még aznap divánt tartott az első intézkedések megtétele végett. Mindenekelőtt a szemendriai, vucsitrini, aladzsa-hisszári. prizreni, pozsegai és szegedi szandzsákbégeknek megparancsolta, hogy csapatjaikkal együtt maradjanak vissza a vár őrzésére, nehogy azt a gyaurok seregei meglepetésszerűen visszafoglalják. Majd elrendelte, hogy Uszturgun vára a budai pasilikhoz tartozzék, de külön szandsákkal (kerület) bírjon. Ez Esztergommegyén kívül Komárom- és Nyitramegye egyrészét is magában foglalta, fel Verebélyig és Nagy-Sallóig terjedt. A szandsák élére egyelőre a budai beglerbéget, kádivá is a budai kádit nevezte ki. Az első kinevezett esztergomi szandsákbég és várparancsnok Mehemed lett, aki már a következő évben hatalmát Léva vidékére is ki akarta terjeszteni. Evégből Sábán lovassági parancsnokot 400 lovassal küldte Léva vára meglepetésszerű elfoglalására; de sikertelenül, mert a várőrség a rabló törökökre ütvén, őket kiűzte a városból, és az esztergomi érsek lovaskapitánya Zolthay Lőrinc huszárjaival Szálkánál megtámadtván őket, Sábán nagy veszteséggel tért vissza vállalkozásából. Mehemed után a harcias Veli bég volt az esztergomi szandsák parancsnoka, aki később a hatvani kerület élére került. A szandsák-bég kezében ugyan mind a katonai, mind a közigazgatási hatalom összpontosult, .de az utóbbival mégis a kádi (biró) foglalkozott. Ennek legfőbb gondja a defterek szerint végzett adószedés volt. A hagyatéki eljárásokat ő folytatta le, ami nem csekély haszonnal járt. Az első esztergomi kádinak Mevlana Khoszrev volt a neve, aki 1546. augusztus 16-án tartott árverésen az esztergomi különféle vámokat és jövedelmeket 360.000 akcséért adta bérbe. A vár katonai parancsnoka tulajdonkép a dizdár volt. Mint ilyen, 1543. év ősz óta Musztafa Boszna volt a felső várőrség parancsnoka, míg az alsó váré (Víziváros) és a víztoronyé Mohamed dizdár. Ez évben az alsó várban 500 müztafiz (janicsár) és 10 dsebedsi (műszaki katona) teljesített szolgálatot. Fenn a várban a várvédelmet 50 tüzér végezte Musztafa parancsnoksága alatt, a műszaki katonasághoz pedig 5 kovács és 40 kalkandsi (paizs- és fegyverkovács) tartozott, Radseb aga parancsnokkal. Szulejmán távozása után a várőrség létszáma változott ugyan, de azért tekintélyes maradt. A török helyőrség 1544-ben 3403 emberből állott. A víztorony, mint jelentősebb védelmi pont, parancsnoka akkor Urejsz Izmael volt-