Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (IV.)

46 Soós Elemér A várban lévő Szent Adalbert-templomát a törökök, mint említettük, dsámivá alakították át, melynek élére Szulejmán szultán khatibbá (főpap) Mevlana Háfiz Szulejmánt, imámmá (lelkész) pedig Hadsi Mohamedet nevezte ki. Ezen fődsámiban három devrkhán (korán-olvasó) is volt és ugyanennyi müezzin, akik a minarettek erkélyéről naponta hétszer hívták fel a hivő mozlimeket imára. A várban a nagyszámú helyőrségre való tekintetből, még egy másik dsámi is volt. A fődsámiban Háfiz Szulejmán után Mevláná Sábán volt a khatib, imám pedig Mevláná Alaeddin. Mindkettőt 1553-ban Turgud pasa nevezte ki. A nagyváros (királyi város) közepén is volt egy hatalmas dsámi és mellette egy nagy török iskola. Uszturgun várának a török mindig nagy jelentőséget tulajdonított, azt jelentékeny őrséggel látta el. A létszám az ezer embert mindig felülhaladta ; csak a század vége felé találunk ennél kisebb őrséget. A vár erőviszonyaira nézve a következő adatokat találjuk : Egy 1555. évi feljegyzés szerint a felső várban 1042, az alsó várban 97 főből állott a helyőrség. Ugyanekkor a felszerelése volt: 22 ágyú, 7000 ágyúgolyó, 3500 drb puskagolyó, 60 drb kartács, 300 gránát, 800 lándsa, 800 keresztény sisak, 200 csákány, 300 ásó, 300 lapát, 300 vastagkötél, 300 mázsa lőpor, 6 mázsa szeg, 10 mázsa fenyőgyanta lámpással, 3 mázsa gyutacs, 2 nyiltartó tegez és 2 mázsa ólom a golyóöntéshez. A raktár felügyelője 1543-tól 1558-ig lljász Abdulah volt. Az utóbbi évben a felső vár parancsnoka Imisz janicsár-főnök, az alsó váré Radseb és a Víztorony parancsnoka Kájja nevű janicsár volt. Esztergom felső várában 1568-tól 1569 junius 14-ig 1216 ember, az alsóvárban pedig 101 ember volt elhelyezve. 1571 november 18-tól december 17-g Kurd Diváné aga és Ibrahim Mohamed parancsnoksága alatt pedig a helyőrség 646 emberből állott. A vár igen alkalmas helyül szolgált a portyázásra küldendő csapatok összegyűjtésére és előkészületek tételére is. így 1572-ben a nagyszombati káptalan arról értesült, hogy az esztergomi várbán sok létrát készítenek a közeli várak ostromához. A szandságbégek parancsára és többnyire saját vezérletük alatt a törökök gyakran tettek rablókirándulásokat a kis magyar Alföld szomszédos területére, sőt a Mátyus-földre is. Hogy azalatt a várat meglepetés ne érje, Esztergom átellenében 1546-ban egy kisebb erősség építéséhez kezdtek, amelynek Csekerden nevet adtak. Régi tervét valósította meg Várday Pál esztergomi érsek is, aki nyitramegyei birtokai védelmére Bajcs közelében egy „újvár" építéséhez fogott, amit azután Oláh Miklós érsek fejezett be; innen „Oláhvár"-nak is nevezték azt. A vár megerősítése és az őrség fenntartása az érsek gondját képezte. Az őrség béke idején 250 lovast és 200 gyalogost számlált, elég erő ahhoz, hogy a törököknek portyázási kedvüket szegjék és rablásaikat megakadályozzák, amire nem egy alkalom volt. E földsáncokból és palánkokból álló érseki „újvár" Leek (Lök) falu határában volt és ez nem azonos az 1581-ben Gewrewg (Görög) primási falu határában épült „Neuháusel"-lel, melynek