Esztergom Évlapjai 1930

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom szabad királyi megyei város törvényhatósági jogának története (I.)

Esztergom törvényhatósági jogának története. 37 a harmadik 1877-ig terjed; míg a negyedik — hozzászámítva a városegyesítésnek e jog újból való visszaszerzése szempontjából is oly fontos eseményét — a legújabb kor, illetve a jelen. A kiváltságlevél megadása-, a törvényhatósági jogért a vármegyével, illetőleg a kormányokkal szemben folytatott állandó harc indító eszméinek a 48-as áramlatok következtében, majd utóbb az abszolutizmussal szemben való megváltozása, végül a 77-es jogfosztó törvényhozás a legfontosabb állomásai annak a folyamatnak, melyet a következőkben vizsgálni alkalmunk lesz. I. Az első, tehát a kiváltságlevél kiadásáig terjedő korszakot meglehetős homály fedi. Ugy vagyunk vele, hogy a keret ismeretes, de a tartalmat az elszórt adatokból és azok logikus utánképzéséből kell kiegészítenünk. Városunk levéltára ugyanis a viharos idők folyamán elpusztult, vagy egyelőre ismeretlen helyen van, a XVIII. század elejétől meglévő levéltári anyag pedig már a második korszak vizsgálatához szolgáltat adatokat. Azok a feljegyzések, melyek az első korra mégis rendelkezésünkre vannak, inkább általános, országos érdekűek, mintsem helyiek; mindazonáltal számunkra becsesek, mert módot adnak arra, hogy a törvényhatósági jog régi tartalmát, mely a jelenlegitől óriási fokban különbözik, a múltból a jelenbe vetítsük s igyekezzünk szemlélhetővé tenni csak tág körvonalakban megrögzített vonásait. Olyan itt a kutató szerepe, mint midőn az ősi kúria szuette gerendás mennyezete alatt halvány vonásokat tartalmazó képsorozat függ, s a rekonstruálónak e por- és füstlepte kontúrokból kell visszavarázsolnia az ősapa és ősanya képét, kik hősiességükkel s egyéb kiváló tulajdonságukkal megalapítói lettek a hosszú századokra életképes családfának. A városi törvényhatósági jellegnek ez a XVIII- század előttre néző, habár vázlatos vizsgálata annál inkább ís érdekes és hálás feladat, mert míg a vármegyék törvényhatóságának tartalma annak magasabb szerepénél fogva kiváló tudósok tollából mélyrehatóan fel van derítve, addig a városok e joga hisztorikus szemmel — tudtunkkal — eléggé felkutatva nincs s legfeljebb egyes városokra nézve volt alaposabb kutatás tárgya (1. pl. Királynak Pozsony városról irt művét). Ide vonatkozó megállapításaink tehát, bármily szűkek lesznek is, nemcsak a helyi történet szempontjából fontosak, hanem az általános magyar joghistoriához is szolgáltatnak némi adatokat. Hogy Esztergom város mikor kezd a megyétől önálló közigazgatási életet é.lni, megállapítani igen nehéz. Azok az adatok ugyanis, melyek az Árpádok korában való szereplésről szólnak s amelyek szerint Esztergom előbb az ország fővárosa, a későbbi időkben pedig e jellegének elvesztése után is az ország egyik legnevezetesebb városa volt, az önálló közigazgatási életet, mely a törvényhatósági jellegnek legfőbb megnyilvánulása, kétségtelenül nem bizonyítják. Bár e tanulmánynak nem célja, hogy helyrajzi, települési viszonyokat kutasson s arra adatokat szolgáltasson, mégis azt tartja, hogy a királyi székhely magában a várban volt, az pedig az ősi királyi vármegyének lehetett a székhelye, s így a lakosok természetesen a vármegye közigazgatási fennhatósága alatt éltek- A XII. század második felében, a XIII. század elején kezdtek aztán kialakulni — a már rendelkezésre lévő adatok szerint — a vár közelében, a mai város és határa