Esztergom Évlapjai 1928

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. P. Eszterle József Péter: A ferencesek első letelepülése Magyarországon

10 Dr. P. Eszterle József Péter adatunk. Annyi azonban bizonyos, hogy 1221 ben már egy magyar ember is akadt Szent Ferenc követői között, Fr. Abrahamus Hungarus néven, kit Fr. Elias de Cortona, a rend akkori generálisa, 1221-ben Fr. Caesarius de Spira-val, az első német provinciálissal és több más rendtárssal, kik között volt Fr. Joannes de Piano Carpinis, később szin­tén német provinciális, 1 nemkülönben Fr. Thomas de Zelchio vagy Celano," Németországba küldött prédikálni és a rendet terjeszteni. :J Hogy elment-e innen azután Magyarországba is honfitársai közé, arról nincs tudomásunk. Egy másik adat szerint VI. Lipót, osztrák herceg, 3224-ben Fr. Albertus de Pisa-1, a német provincia akkori tényleges tartományfőnö­két, továbbá a már említett Fr. Joannes de Plano-t Martinus de Mediolano és Jacobus de Tarvisio atyákkal együtt meghívta Bécsbe, ahol lakóházat és egy kis templomot építtetett számukra. 4 Innen Fr. Albertus de Pisa azután néhány rendtagot Magyarországba is küldött, hogy ott is elhintsék a ferences szellem magvait és vessék meg a rend alapját. 5 1224-től 1228-ig megint semmiféle pozitív adatunk nincs a rend magyarországi sorsát illetőleg. Az 1228. évről azonban már van egy fontos adatunk. Fontossága ezen adatnak abban áll, hogy a vele kap­csolatos konjektúrák alapján szinte kézzelfogható bizonyossággal eljutunk azon időponthoz, mely a ferencesek hazai bejövetelének és letelepedésének biztos dátuma. Fr. Joannes de Piano ugyanis eközben német provinciálissá lett és 1228-ban több országba, úgymint: Magyar­országba, Csehországba, Dáciába 6 és Norvégiába rendtagokat küldött, hogy ezekben terjesszék a rendet. 7 Ebből azonban nem következik az, amit p. o. a „Concisi Annales Prov. Hung." írója, Nyűrő Zsigmond is állít, hogy ezen országokban ekkor, a rendtagok ezen küldetésével kapcsolatban vetették meg a ferencrend alapját, 8 mert ha jól meg­figyeljük Wadding évkönyveinek e helyét, ahol e küldetésről beszámol, azonnal tisztában lehetünk a dolgok helyes tényállásával. „Hic Ordinis sui propagator maximus — írja Wadding — misit Fratres in Bohemiam, Hungáriám, Daciam, Norvégiám . . . et Ordinem in Lotharingia plan­1 aki a rendnek magyarországi fejlesztése körül is érdemeket szerzett; 3 a híres „Dies irae"-nek, a halált és a végitéletet oly megrázóan festő költe­ménynek a szerzője, aki elsőnek írta meg Sz. Ferenc legendáját is ; 3 V. ö. Wadding i. m. 1221. 6. Chron. Fr. Jord szintén emliti e magyar feren­cest, kit a nevezett Fr. Caesarius 1222-ben más két rendtársával együtt pappá szentelt. A, F. I. 11„ 281. 1. Chronolog. hist.-legalis Seraph, Ord. Fr. Min. S. P. Franc. 19. 1. Facies Prov. Seraph.-Austr. 25. 1. P. Engelbertus Pauck: Tertia Seraph. Vinea 54. 1. és mások. 4 V. ö. Cosmogr. Austriaco-Franciscana 9. 1. Facies Prov. Seraph.-Austr. 41. I. Concisi Annál. 5—6. 1. Schemat. Prov. Austr. ad an. 1904. (tört. vázlat, írta P. Smer­csek Gyula) 18. 1. 5 V. ö. Kósa i. m. 4. 1. 6. és 175. 1. 4. Balázsovits Odorik i m. 53. 1. P. Virágh Rajmund : A ferencesek múltja Esztergomban. „Esztergom" (pol. és társ. hetilap) XIX. 48. sz. 3. 1. Czeizel Gábor : A Szent Ferenc-Rendiek Nyitrán 5. 1. 8 vagyis Dániába. Dániát külöldi íróink „Dacia"-nak mondják. V. ö. Fortunatus Hueber: Menologium 138., 152. Greiderer i. m. I. 18. 1. 28. 7 Wadding i. m 1228. V. ö. Chron. Fr. Jord. A. F. I. 17., 288. 1. Chron. Fr. Nic. Glassberger A. F. II. Facies Prov. Ser.-Austr. 26. 1. Kósa i. m. 5. 1 8. és mások. 8 „Ez a küldetés kezdete magyarországi rendtartományunk létezésének." I, m. 6 1. V, ö. 1880 81. évi Marianus Schematismus 9. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom