Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején

Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején. 71 kevés felvilágosítással szolgál. A következőket tudjuk csak róluk: 1514. május 12-én tartott ülésükön az epeli (epöli) majorság másik felét, miután egyikét már dr. Körmendi János kanonoknak adományoz­ták, János szenttamási prépostnak engedik át avval a kötelezettséggel, hogy a majorságot az ottlévő halastóval együtt rendben tartsa és a majorsághoz tartozó „Berche" által votiv-miséért fizetendő évi 4 forintot a káptalannak beszolgáltassa. 1518. március 25-én Athyai Miklós olvasó­kanonok a bajoni halastavat nyeri el a hozzátartozó épületekkel- Az 1523. február 27-iki ülésen pedig, miután Patak birtokot Gyarmatba kebelezték be, prediális birtokként juttatják azt Wayai Ferenc kano­noknak. Végül 1523- február 27-én a „Zichniche"-folyón lévő malmot, melyet Pécsi Miklós kanonok egykor a maga részére Páldon alul épített, Bák Jánosnak ajándékozzák. A káptalan közvetlen kezelésében levő birtokokról az 1500 1527­ben fennálló káptalani tisztségekből következtethetünk. 1500-ban a következő tisztségekre választottak: 1. „ad officium divisoriatus, 2. ad vadum et tributum, 3. ad providendum molendinum et balneum, 4. ad Pispeki, 5. ad Zebeleb et Nempti et ad pertinentias Bozo, 6. ad officiolatus contrate S. Anne et ville capelle Bayon." 7. Ugyanekkor választottak superintendenst is „ad capellam B. regis", de e tisztség többé nem fordul elő. Az első pont alatti divisor hivataláról később lesz szó, mikor a káptalan gazdasági szervezetét tárgyaljuk. A 2-ik pont alatti tisztségre az esztergomi vám- és révjövedelmek, a 3-ikéra a budahévizi („ad calidas aquas") fürdő és malom jöve­delmének kezelése tartozott. A 4-ik és 5-ik pont alatti jövedelmeket közelebbről jegyzékünk sehol sem határozza meg. Szebellébbel együtt fordul elő Györk („Giewrk") is. A 6-ik pont alatti Sz. Anna városrész (Esztergom) jövedelme tekintélyes lehetett, mert tisztségére épúgy, mint a vám- és révjövedelmek kezelésére is mindenkor két kanonok válasz­tatott. A Sz. János városrész tisztségéhez csatolt Bajon hol külön, hol Cső („Csew") birtok tisztségével együtt fordul elő. A tisztségek hatás­köre alá tartozó jövedelmi forrásokat jegyzékünk sehol sem részletezi, azok jövedelmét sehol se látjuk feltüntetve. E tisztségekhez csatlakozott később és pedig 1508-tól kezdve a nyéki tisztség („offic. ad Nyek"), 1509-től a kápt. ügyészség („offic. procuratoris capituli"), 1510-től a kistatai malom tisztsége („offic. ad molendinum de Kystata"), melyhez a gyarmati malomé is tartozott, 1515-től kezdődően hol együtt, hol egyik a másik helyett említve. 1512-től kezdődően a csehi és gerencséri birtok tisztsége („offic. poss. Chehy et Gherencher") is előfordul jegyzékünkben, de nem minden évben. 1525 tői kezdve pedig szerepel a szegníri kastély dékánsága („offic. decanatus castelli eorum de Zenyer") nemkülönben a damasdi tisztség (offic. Damas) is. Az 1500-ban bérbeadott Marthos-tói majorság („predium piscine Marthos tho vocatum") többé nem szerepel jegyzékünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom