Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején

70 Dr. Lukcsics Pál mely időben, semmi pozitív adatunk nincs reá. A kódex a bolognai egyetemi könyvtárban következőként van elkönyvelve: „Divisio agrorum spectantium ad varias Hungarie ecclesias ab anno Domini 1500 ad annum 1527. cod. ms. in fol.", mely teljesen Marsigli alábbi olasznyelvű bejegyzésének latin nyelven való tolmácsolása: „Manoscritto trovato della Bibliotheca di Buda in lingua Latina della divisione di Varii terreni in Ungheria". Az egész áll 100 írott papirlevélből, amelyekhez elől és hátul 2- 2 üresen hagyott levél csatlakozik. Kötése papir, a fedőlapok kívül egy XV. századi misekönyv lapjaival vannak borítva. Az egyes levelek szélessége 22, hosszúsága pedig 33 cm. A kódex nem más, mint az esztergomi főkáptalan 1500—1527. években tartott káptalani üléseinek jegyzőkönyve. Nemcsak e korban, de már a XV. század első éveiből is van tudomásunk arról, hogy az egyes káptalanok üléseikről jegyzőkönyvet vezetnek, melybe a káptalan körébe tartozó intézkedéseket és határozatokat, kápt. adományozásokat és egyéb fontosabb gazdasági ténykedésüket bejegyezték. Az említett jegyzőkönyv eredeti, mit nemcsak az egyesülésekről szóló bejegyzések íráskülönbözősége bizonyít, hanem azon tény is, hogy legtöbbször az illető jegyzők nevüket is beírták. Többek közt tudjuk, hogy az 1510. június 19-én tartott kápt. ülés jegyzője Roseti Lázár, az 1513. június 27-ikéé Esztergomi Pál, az 1518. november 4-ikéé Wayai Ferenc kanonok. Mint említettem, a feljegyzések 1500 1527-ig terjednek, de meg kell állapítanom azt is, hogy a kézirat — hiányozván belőle az 1503 1506-ig terjedő ülések feljegyzései — csonka. Bizonyára a hiányzó évek feljegyzéseit valamelyik esztergomi főkáptalani kanonok az esetleg neki nem tetsző megjegyzések vagy egyéb okok miatt eltávolította. Bár a kápt. számadáskönyvek a XVI. század első évtizedeiből nem is maradtak reánk, a fenti jegyzőkönyv alapján mégis tiszta képet nyerhetünk a főkáptalan akkori ténykedéséről és sokban kiegészíthetjük Kollányinak az esztergomi kanonokokról írt munkáját. Az akkorbeli főkáptalani ülések tárgyai főleg gazdaságtörténeti ténykedések. Intézkednek a káptalan joghatósága alá tartozó oltárigazgatóságok adományozása ügyében, elfogadják a testület részére tett misealapítványokat. Megválasztják a birtokkezelő tiszteket és tizedszedőket, bérbeadják a tizedeket és egyéb káptalani jövedelmeket. A káptalan ülésein simítják el a közöttük netán előforduló ellentéteket. Intézkednek azonkívül a káptalan jövedelmét kezelők számadásainak felülvizsgálása ügyében. Minthogy célunk első sorban a jegyzőkönyv értékes anyagának ismertetése, az egyes évek anyagát nem sorrend, hanem bizonyos rendszer szerint ismertetjük. I. Káptalani jövedelmek. A káptalan tagjai az egyes majorságokból, a káptalan együttes kezelésében levő birtokaiból, az egyes tizedkésekből és más forrásokból nyerték jövedelmüket. Az egyes majorságokat az illető kanonok-tulajdonosok kezelték anélkül, — úgy látszik — hogy azok jövedelméről valakinek elszámoltak volna. A majorságok számáról és szétosztásáról jegyzékünk