Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora III

Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában. 31 és fejlődésre nem képes város lehet, melyben nappal is éjszaka van stb. Ugylátszik, mintha az önzésen kivül a szabadelvű szellem túlhajtása is erősen működött volna benne s azért volt oly ellenzéke a mérsékelten haladó tanácsnak, melynek tagjai közül — a tanács által ellene folyamatba tett periratok tanúsága szerint (1. 1849/IV. 47.) — csupán Meszéna Jánossal érzett rokonszenvet, ki szintén a fejlődés elvét képviselte, bár Beszénél sokkal mérsékeltebb irányban. Soha nem lehetett tehát jobb alkalomra várnia vágyai eléréséhez, mint a 48-as választásoknál, midőn a nép még közvetlenül a márciusi események hatása alatt volt s figyelme elsősorban azok felé irányult, kik — mint Besze — állandóan szónokoltak, állandóan a régi s a meglevő rendszert hibáztatták s ahelyett egy szebbet, jobbat Ígértek a közönségnek. Nem csodálhatjuk hát, hogy a június 2.-i választáson a választók egyetlen jelöltje volt s hogy valahányszor valamelyes újabb tisztség betöltéséről volt szó, a nép hangadóinak figyelme felé fordult. Csak a józan fejlődést kívánó közönség s hivatalos képviselői, a tanács tagjai voltak azok, kik működését nemcsak élénk figyelemmel, hanem gyanakvással is kísérték s így később panaszt is tettek ellene, hogy a nemzetőrség Esztergomból való kimozdítása az ő műve volt s hogy félrevezette a város polgárságát, mert azt a kijelentést tette többek előtt, hogy mielőtt a nemzetőrség őrnagyi rangját elfogadta, a képviselőségről lemondott, mit később aztán tagadásba vett. A miniszterelnök ugyan zokon veszi a panaszt s azt alaptalannak nyilvánítja, mert szerinte Besze nem követett el szabálytalanságot, mivel a nemzetőrség kimozdításakor parancsra járt el, a képviselőháztól pedig — tiszti működése idejére — szabadságot kapott; a tanács, illetőleg a közgyűlés, tehát a közönségnek legtágabb körű hivatalos képviselete az 1848 aug. 24-én kelt feliratában azonban fenntartja vádjait s arra kéri a miniszterelnököt, küldjön ki külön vizsgáló bizottságot az igazság kiderítésére, mert akiknek tanuságtételére a képviselőtestület a panaszát alapítja, becsületes emberek, míg Beszéről nem tudja a minisztérium, „mily jellemű ?" (1848/1I. 202.) E vizsgálat azonban nem történt meg, mert a későbbi események azt megakasztották; szükséges volt mindazáltal ezeket elmondanunk, mert a tanácsnak — bizonyára nem alaptalan — ellenszenve sok tekintetben megokolja azon magatartást, melyet Beszének későbbi kívánságaival szemben (még fontos dolgokban, így a szökött katonák visszavezetésének gyakori mellőzésében, vagy elhúzásában) tanúsított. (Befejezése köv.) Ssstecgommegye őskora. Irta : Sinka Ferencz Pál. — Harmadik közlemény. — III. Az uj kőkorszak (neolithicum) emlékei. Az őskőkorszakról (palaeolithicum) elmondottakból láttuk, hogy a bajóti Jankovich-barlangban dr. Hillebrand Jenő archaeologus által végzett tudományos kutatások és megállapítások szerint, a geologiai