Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában

28 Dr. Sántha József ben akinek valamije van, ahhoz jobban ragaszkodik s ha eladja, nagyobb árat kér érte. 1848-ban emellett volt még egy másik lényeges ok is. A jobbágyi kötelék s a jobbágyi terhek megszűntével ugyanis a földesuraság nem marad azon anyagi szolgáltatások élvezetében, melyeket azelőtt jobbágyai teljesítettek, úgy hogy önmaga is pénzért kényszerül fedezni szükségletét. Itt tehát a kereslet megnövekedése s az előbb említett oknál fogva a kínálat tartózkodása állanak egymással szemben, természetes hát, hogy nyomukban csak drágulás következhetett. Érdekes, hogy ezen okra azon kor egyszerű emberei is rájöttek. Városunkban ugyanis a mészárosok 1848 április 18-án beadvánnyal fordultak a városhoz, melyben panaszkodnak, hogy nem tudnak elegendő állatot venni, mert „megszűnvén a robotok, az uraságok veszik össze vásárjainkon az állatokat", ami az árakat felhajtja. A város úgy igyekszik segíteni a bajon, hogy maga vesz állatokat s azokat kiméreti, így meggyőződik arról, hogy az árak valóban emelkedtek; elfogadja tehát a szabadverseny elvét, hogy azzal az árakat lenyomja, de kilátásba helyezi egyben, hogy ismét visszatér az ármegállapítás rendszerére, ha az árak tovább emelkednének (1. az április 19. és 27.-i közgyűlési jegyzőkönyvet). Később valóban sor is került az ármegállapításra s azt különösen az abszolutizmus rendszere építi ki. Ezen nehézségek s visszásságok azonban nem ingatják meg a közönségben azon hitet, hogy az ország csak azon szellemben fejlődhetik igazán naggyá, melyet a szabadelvű párt vezérei tűztek ki s amely átvonult a 48-as törvényhozáson. Hogy ezt kellőleg kifejezze, a március 10-i nyílt ajtók mellett tartott közgyűlésen elhatározza, hogy hálafeliratot intéz V. Ferdinándhoz, ki a nemzet kívánságait teljesíteni késznek nyilatkozott; ugyancsak elismerést mond István nádornak, Batthyányi Lajos miniszterelnöknek és Kossuth Lajos, akkor még miniszterjelöltnek azért, hogy a modern átalakulás művét oly hathatósan előkészítették, követét pedig utasítja, hogy a köszönetet szóban is tolmácsolja. Maurovich a 21. sz. jelentésében jelzi, hogy az utasításnak eleget tett, de csak Kossuthnál járhatott, mivel a többiek nem tartózkodtak Pesten. Még fényesebb volt a köszönetnek István nádor előtt való kifejezése. Midőn ugyanis a nádor Pozsonyba jött, a nemzeti őrsereg fényes tisztelgést rendezett tiszteletére azért, mert sikerült kieszközölnie, hogy a király a 48-as törvényeket szentesítse s az aktust Magyarországon hajtsa végre. A tisztelgés április 2-án történt meg, mely alkalomra Maurovich — mint a 25. sz. jelentésében mondja — megkérte Máthé számtartót, az esztergomi gránátos osztály őrnagyát, hogy csatlakozzék a nemzeti őrsereg tisztjeihez s képviselje ott Esztergomot. Máthé őrnagy a megbízást elfogadta, megjelent s „jelenléte Őfenségének különösen feltűnt s v,ele beszédbe bocsájtkozván, midőn az esztergomi polgárság nevében az ünnepélyhezi járulásra . . . megbízását kijelentette, a főherceg valódi örömének jeleit ott nyilván a szemle helyén adván, az esztergomi polgárságnak ezen kitüntetett figyelmére nézve dicsérő szavakkal magas megelégedését kegyeskedett nyilvánítani." A 48-as vívmányokhoz való ragaszkodás nyilvánul meg akkor is, midőn híre jut, hogy a király — egyes tanácsadóinak hatása alatt — eredeti szándékától eltért s a pénz- és hadügy szabályozását továbbra