Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Keményfy Kálmán Dániel: Pór Antal (életrajz)

2 Keményfy K. Dániel Pór Antal. 1834—1911. Irta : Keményfy K. Dániel Esztergom-vizivárosi plébános, a főegyházi könyvtár főkönyvtárosa. Félszázados történetírói pályát futott meg. Ha történetírói társai között voltak nagyobbak is, de alig volt valaki, aki nálánál nagyobb hűséggel s kitartással szolgálta volna a történetírás érdekeit, aki nagyobb szeretettel csüngjön speciális történeti tárgyán. Fogékonysága s még öregkorban is bámulatos szívóssága az írásban úgy festett, mintha alig gondolna a halálra. Nem hiába vetette oda akárhányszor barátainak, hogy százévig is elél. A halál azonban győzött az ő energiáján is. És a tudomány Esztergom városával együtt kénytelen volt leereszteni fáklyáját, hogy elkísérje sírhelyére a boldog feltámadás reményében. Kegyeletünk jeléül foglalkozunk e helyen az ő irodalmi pályafutásával, működésével és egyéniségével. I. Pór Antal életpályája. Pór Antal született Esztergomban, az Érsek-vizivárosban 1834. október 19-én. Szülei Bauer József bazilikai építési felügyelő és Czich Eleonora voltak. A család 1864-ben magyarosította meg nevét, az akkori idők hazafias mozgalmához híven „Pór'-ra. Elemi iskoláit Pór Antal a vízivárosi iskolában végezte. A gimnázium 6 osztályát pedig a helybeli bencés gimnáziumban. Az I. osztályban mindenből jeles, második tanuló az osztályban ; a 11-ban 3-ik tanuló; a Ill-ikban 4-ik; a IV-ben nincs kimutatás, hogy hányadik jeles volt; az V-ben a magyart kivéve mindenből jeles; a Vl-ban tiszta jeles. Iskolázási ideje abba a korba, a mult század 40-es éveibe esik, mikor a modem Magyarország alapvető mozgalmai, a konzervatív s liberális irányok küzdelmei már az iskola falai között is visszhangot keltettek a nagyobb diákoknál. A bencések iskolái amúgy is melegágyai voltak a pezsdülő nemzeti szellemnek s Balázs Teofil és Takács Bernardin igazgatók a tanárokkal: Fojtényi Kászonnal, Fister Tiborccal, Schmidt Szörénnyel, Kovács Bélával, Vince Paulinnal mozgatói voltak a megújhodó nemzeti iránynak annál is inkább, mert Esztergom városában ebben az időben még elterjedt volt a német szó a polgári körökben, s több templomban németül is prédikáltak. Nem csoda tehát, ha a gimnázium hazafias szellemének hatása alatt, az 1848-as márciusi események hullámzásba hozták az ifjúság lelkét. A város lakosságára is nemes lelkesedés áradt. Megalakult a nemzetőrség. A honvédek diadalai különösen az ifjúságot tüzesítették. Még azok közül is sokan kardot kötöttek, akinek a karja még alig birta el a kardot. Ezek közé tartó-