Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II

Esztergom vára és ostromai. 13 a király haragja, amidőn Kanizsai aug- 5-én Nápolyi Lászlót Zárában királlyá koronázta. Ekkor Esztergom várát Zsigmond seregének fővezére Stibor vajda vette ostrom alá. Lábos és Siebenhütter érseki kapitányok hősiesen védték ugyan, de utóbb is segítség hiányában feladni kényszerültek azt, a vár Zsigmond fennhatósága alá kerültKésőbb a kiengesztelődött király megengedte ugyan, hogy János érsek a székhelyére visszatérhessen, de a vár továbbra is a királyi őrség kezén maradt, annak uralkodása végéig. Az érsek csak annyi embert tarthatott, amennyi a vár megtartását nem veszélyezte. Még 1439-ben is Esztergom, mint királyi vár, egy ó-budai polgár Deák Jakab apja várnagysága alatt állott.

1 Kanizsai János 1418. év szept. 30-án halt meg. Eletében nemcsak a Várhegy, hanem a váralyai Víziváros megerősítésében (1404) is érdemesült. A várban szent István mártír templomát újjáépítette, a főtemplomhoz pedig Nagy Boldog-asszony tiszteletére egy új kápolnát csatolt. Zsigmond halála után 1438. év január havában Albert király került a trónra, ez azonban még az évben meghalt Neszmélyen. Az özvegy királyné kis fia érdekében Széchy Dénes egri püspököt nevezte ki esztergomi érsekké, aki nem is késett az újszülött gyermeket 1440-ben megkoronázni- Emiatt Ulászló fegyveresen tört az országra. Esztergomot is ostrom alá vette, melynek várát Szenttamás hegyéről lövette. A várat azonban Széchy Ferenc várkapitány oly sikeresen védte, hogy a király jobbnak találta békét kötni az érsekkel.

2 A török veszedelem összetartásra intette a pártoskodókat, akik V. László halála után közös megegyezéssel Hunyadi Jánost választották meg az ország kormányzójává. Az ő idejébe esik az esztergomi székesegyház újjáépítése, amihez ő is nagyobb mennyiségű arany és ezüst tárgyat adott. Az építkezés négy évig tartott és 1453. november 11-én történt a megszépült templom felszentelése. Széchy Dénes érsek magas kort ért el. 0 koronázta meg 1464. márc. 29-én Mátyás királyt isFényes napokat látott a vár a következő érsek Vitéz János alatt, aki már mint nagyváradi püspök is a Hunyadiak meghitt embere volt. Első gondja mindjárt a vár alapos átépítése volt, mert az elavult védművek már nem voltak képesek a messzeható lőfegyverek rombolásainak ellenállani. A megerősített várban gyűjtött hadat Mátyás király is és 1466 őszén az érsekkel innen indult el a rabló cseh főurak megfenyítésére. A háborúskodás éveken át tartott és annak költségeire a király a főuraktól nagy adót szedett és a papi javadalmakat is lefoglalta. Emiatt Vitéz János érsek is az elégedetlen főurakhoz csatlakozott, akik inkább Kázmér lengyel király hasonnevű fiát szerették volna a magyar trónon látni. Mihelyt Mátyás király az összesküvésről értesült, azonnal Esztergom ostromára sietett, megakadályozandó, hogy a vár a lengyel csapatok gyülekező helye lehessen. Az alsóvárost (Víziváros) csakhamar elfoglalta és már a fellegvár bevételére készült, amidőn Vitéz János érsek, Zápolya Imre közbenjárására, megadta magát. A király 1 Salamon Ferenc : A magyarok hadtörténetéhez. II. 485. 1. ~ Rónai Horváth Jenő: Hadi krónika. II. 251. 1.