Esztergom Évlapjai 1927
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II
14 Soós Elemér ennek dacára őt elfogatta és Visegrádon elzáratta, az esztergomi várba pedig királyi őrséget helyezett, Az érsek rövid fogság után visszatérhetett ugyan székhelyére, de Beckensloer János egri püspök felügyelete alá került, amit az önérzetes főpap nem sokáig tudott elviselni, 1472. aug. 9-én meghalt. Vitéz János érsek idejében (1465—1472) érte el az esztergomi vár fénykorát. Az érseki kúria nagykiterjedésű csoportját szárnyépületekkel egészítette ki, melyek boltivezetű folyosókkal voltak összekötve a főépülettel, illetve a délnyugati sarkon lévő védtoronnyal. A főépületben kockás mennyezettel és falfestményekkel ellátott díszes termek voltak, köztük a nagyebédlő, könyvtár és képtár. Az ebédlő magas menyezetét a magyar vezérek és királyok képei ékesítették. Az épületcsoport közepén volt a góth stilben épült kápolna, az Istenanya és a jósnők faliképeivel. A körfalon, a Dunára néző oldalon, kartámasszal ellátott nyitott folyosó volt, a hegyoldalban pedig két sorban függő-kertek. Ezek délfelé fedett oszlopos folyosóval voltak összekötve az ennek végében állott, fényes lakószobákkal biró toronnyal, honnan nagyszerű kilátás nyilt a Dunára. Mindemez építkezés az idegeneket is bámulatba ejté. Volt még ezen kivül az érseknek Dömös felé egy palotaszerű vadászkastélya is, hozzá nagy vadaskert és a nagy erdőség, mely Visegrádtól a Vértes hegységig terjedt.' Vitéz János érsek halála után az akkori viszonyokban rejlő okok válságos helyzetbe juttatták a várat, melynek gondozása, az őrség és alkalmazottak . fizetése, az udvartartás mind az érseki javadalom terhét képezték, jövedelem pedig alig volt. Vitéz utóda Beckensloer (Flaus) János is inkább külföldön keresett boldogulást ; az érseki székét elhagyta és magával vitte azt is, ami még értékes megmaradt. Az ő utóda Arragoniai János bibornok (Beatrix királyné öccse) is csakhamar visszatért Olaszországba, az érseki javadalom igazgatását a káptalannak hagyván vissza. Az időben az érseki állás bázisát nem a közjogi méltóság és lelkihatalom, hanem a javadalom (beneficium) képezte. Mátyás király sogorának 1485-ben bekövetkezett halála után Beatrix királyné minden törekvése odairányult, hogy nővérének és Hercules ferrarai hercegnek 7 éves fia Hyppolit kerüljön az érseki székbe. Sem a király, sem az ország rendei, sőt a pápa sem helyeselték a tervet; de a szentszéknek egy idegen érdekében történt jogtalan fellépése arra késztette Mátyás királyt, hogy főkegyúri jogának még a gyermek-érsek kinevezése árán is érvényt szerezzen. A lelkiügyek vezetése az érseki helynökre bízatott, Nem tartozik szorosan a vár történetéhez, de kortörténeti fontossággal birnak az adatok, melyek az érseki vagyonnal való gazdálkodásra, a vár fenntartására és az akkori érseki udvartartásra vetnek élénk világosságot. Hyppolit atyja, a ferrarai herceg, Valentini Cesárt küldte Esztergomba az érseki javak átvétele végett, aki mindent a legziláltabb állapotban talált. A jövedelmekről még számadási könyveket sem vezettek. 1 Bonfini Antal és Oláh Miklós leírásai.
