Esztergom Évlapjai 1927

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Díszközgyűlés (Szent Ferenc centenáriuma)

106 Társu lati ügyek. Teljes sikerrel járt azonban az 1224. évi bejövetelük. Azidőben Fr. Albertus de Pisa volt a német (szász) rendtartomány provinciálisa (1223—1227.), aki VI. Lipót osztrák herceg meghívására több társával Wienbe érkezett, ahol az uralkodó herceg számukra kolostort és templomot épített. Innen néhány franciskánus, valószínűleg II. Endre magyar király meghívására, hazánkba is bejött és Esztergomban mutatkoztak be először. Itt is telepedtek le ; itt volt az első kolostoruk, mely csakhamar központi házukká vált. Az első kolostorok „Custodia Strigoniensis" név alatt a német provinciához tartoztak. A rend történetét felölelő „Analecta Franciscana" III. kötetében található adatok szerint,* amikor Fr. Albertus de Pisa 1227-ben a német rendtartomány provinciálisa megszűnt lenni, már „több rendtartománynak volt minisztere, úgymint a magyarországinak, bononainak, kettős marchiainak (Ancona és Treviso) és a tusciainak". Az idézett rendtartományok sorrendjében a magyarországi az első, ami a letelepedés 1224. évének valószínűsége mellett bizonyít. A „Custodia Strigoniensis" 1239-ig volt a német (szász) provinciának alárendelve. Ezen évben a Rómában tartott rendi nagykáptalan, mely Fr. Adalbertus de Pisát egyetemes főnökké (minister generális) választotta, a magyar custodiatust a némettől függetlenítette. Ez időtől kezdve a rendtartomány mint önálló „Provincia Strigoniensis" fordul elő az oklevelekben, a magyar rendfőnök az esztergomi anyaházban székelt. Ezek szerint bizonyos, hogy az esztergomi rendház 1227-ben már fennállott. A hétszáz éves nagy mult ünneplésre késztette a társulatot. F. év május 1-én (vasárnapon) díszközgyűlést tartott, melynek keretében folyt le az egyházi és világi hatóságok ünneplése is. A centenáris ünnepség délelőtt 10 órakor a ferencrendiek templomában tartott ünnepi misével kezdődött, melyen dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok, érseki helynök pontifikált, a szentbeszédet P. Bendes Valérián, a ferencesek Szűz Máriáról nevezett rendtartományának főnöke mondotta, a kóruson pedig az Esztergomi Turista Dalárda egy latin misét énekelt, alkalmi betétekkel. A díszközgyűlésre Esztergom város egész társadalma hivatalos volt, az a társulat nagyszámú tagjai és előkelő közönség részvételével délután 6 órakor a Szentbenedekrendi főgimnázium nagytermében folyt le. Bevezetőül Buchner Antal főszékesegyházi karnagy „Szent Ferenc himnuszá"-nak eléneklése után a díszközgyűlést dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, a . társulat elnöke a következő magas színvonalú beszéddel nyitotta meg: „Búsongó meghatottság és vigasz után epedő kesergés tünetei, megnyilvánulásai ömlöttek el Umbria festői halmai felett, midőn hét század előtt legdicsőbb fia, a misztikusok egyik legnagyobbika, a keresztény újjászületés szinte hasonlíthatlan jelentőségű mozgalmának életszentség és tevékenység által egyaránt kimagasló hőse a választottak hónába emelkedett. Társulatunk nem borulhat térdre a gyönyörű assisii bazilika * Chronica XXIV. Generalium Ordinis Fralrum Minorum.