Esztergom Évlapjai 1926

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Társulatunk megalapítása

74 Társulati ügyek. Az ásatás költségeinek fedezése céljából Récsey a közönség körében gyűjtést indított, Budapesten pedig felkérte Hampel József és Fröhlich Róbert akadémikusokat, városunkban régészeti előadások tartására. A kiváló tudósok készséggel jöttek Esztergomba és 1892. év okt. 31-én Dr. Walter Gyula tanítóképzőintézeti igazgató felhívására a Fürdő Szálloda nagytermében egybegyűlt érdeklődő közönség előtt Hampel József „Esztergom régészeti jelentőségéről", Fröhlich Róbert pedig az általa Pilismaróton feltárt „Castra ad Herculem" római táborról tartottak előadásokat. Hampel ez alkalommal hangoztatta városunkban egy régészeti és történelmi társulat megalakításának szükségességét. „Nem vádol senkit — úgymond — hogy mindekkorig nem létesült, de azt hiszi, hogy ideje már a létesítésének, ami annál könnyebb, mert a tudományoknak oly lelkes és jeles művelői vannak a városban, mint Vaszary Kolos bíboros-hercegprimás, Knauz Nándor püspök, Villányi Szaniszló és Némethy Lajos. Hol a műemlékeknek oly kincstára van, mint Esztergomban, ott meg kell becsülni a mult emlékeit." A Széchenyi-téri ásatás és a felolvasás által a közönség érdeklődése ekkép felkeltetvén, Récsey elérkezettnek vélte az időt, hogy a régészeti társulat megalakításának tervét közelebb hozza a megvalósuláshoz. Az eszmének megnyerte Dr. Knauz Nándor püspök, Pór Antal kanonok, Némethy Lajos és Dr. Walter Gyula, mindmegannyi neves írót, de elétárta tervét a történettudós Vaszary Kolos bibornok hercegprímásnak is, aki azt nemcsak helyeselte, hanem a megvalósításához magas pártfogását ígérte. Közben azonban Récsey Viktort rendi elöljárósága Pannonhalmára helyezte át a főmonostori híres könyvtár őrévé ; itt már csak annyi ideje maradt, hogy a Széchenyitéri ásatás eredményét tudományosan feldolgozza és közzé tegye. „Az esztergomi Szt. Lőrinc-templom maradványai" c. alatt megjelent munkájának előszavát e sorokkal zárja be: „Legfőbb óhajtásom, hogy Hampel József egyetemi tanár buzdítása mielőbb teljesüljön és a Szt. Lőrinc-templom feltárt sírja az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" bölcsőjévé válna, mely hivatva volna Esztergomnak sok más emlékét, felkutatni és tanulságait megőrizni az utókor számára 1" Óhaja egy év múlva teljesült. Esztergomban az eszmének nem kevesebb buzgalommal továbbhordozója és széleskörű ismeretségénél fogva főkép a város értelmisége körében terjesztője Rózsa Vitái bencéstanár lett. Megnyerte az ügynek a vármegyének minden szépért és jóért lelkesedő főispánját. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsost is, majd felkérte Knauz Nándor püspököt a közönséghez intézendő felhívás kibocsájtására. A klasszikus szépségű felhívás a következő : FÖLHÍVÁS hozzájárulásra egy „Esztergomi régészeti és történelmi társulat" megalakításához „Nagy, fényes története van hazánknak. Annyi a név, melyre büszkék lehelünk > annyi a hely, mely fényes emlékeket köt magához, melynek csak nevére is lelkesülten feldobog minden magyar kebel ... De mind e helyek között első helyen áll Esztergom ! Esztergom hazánknak messze kezdetétől fénypontja 1 Igen, fénypontja ; mert mindazt, mit egyes városaink, helyeink külön büszkeségük gyanánt tudnak felmutatni, azt Esztergom mind önmagában egyesítve birja. Ha büszke Visegrád, ha büszke Buda királyaink