Esztergom Évlapjai 1926

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Társulatunk megalapítása

Társulati ügyek. 75 székhelyéről : Esztergom is büszke lehel, mert kik e királyok sorát megkezdték, Esztergomban birlak palotával. — Ha büszke Székes-Fehérvár királyaink koronáztatásáról : Esztergom még büszkébb lehet; mert itl koronáztatott meg hazánk legelső, legnagyobb királya, sz. István. — Ha büszke Székes-Fehérvár királyaink temetkezési helyére: Esztergom is büszke lehet, mert egyik nagy reményekkel kecsegtető, ifjú királyunk 111. István és hazánk második alkotója IV. Béla, Esztergom földjébe tevék örök nyugalomra tagjaikat." — így vezettem be 30 évvel ezelőtt egy Esztergomról szóló történeti munkámat s így folytathatnám, ha nem volna mindenki előtt világos, hogy városunk és vidéke nemcsak nemzeti multunk, hanem a korábbi középkor, az ókor római uralma, de sőt az emberi művelődés legősibb idejéből is mutalhat fel emlékeket és talán még sokat rejt keblében, amit csak a véletlen vet ki onnan s azután másfelé elkallódik. Ily művelődéstörténeti emlékeknek felkeresése, megőrzése, dicső múltú városunk és vérmegyénk történetének a mai kor tudományos követelményeinek megfelelő megírása : ez volna egy „Esztergomi régészeli és történeti társulat" legközelebbi célja. Hazánkban mindenfelé alakullak már, vagy alakulnak ily vidéki kultúrélis társulatok. Szomszédunkban is Komárom-, Pozsony és Nógrádmegyékben üdvös módon működnek már ily egyesületek. Csak mi maradjunk hátra ? Mi esztergomiak, kik városunk és megyénk dicső múltjára méltán büszkék lehetünk? Most maradjunk tétlen, nemzetünk ezredéves léiének megünneplésének küszöbén, midőn más megyék, városok nagy áldozatok árén megíratják monográfiáikat? Idegenből várjuk a beavatkozást, amint mór minap hallatszollak ily hangok az orsz. múzeumi és könyvtári értekezleten Budapesten ? Az idén van kilencszáz (900) éve annak, hogy Sz. Adalbert bencés szerzetes és prágai püspök Esztergomban megkeresztelte István névre hazánk első sz. királyét. Esztergom ezt a világra szóló történeti eseményt nem ünnepelheti meg méltóbban, mint hogy ha egy, városunk és megyénk múltját felkutató társaságnak ad életet. Rajta tehát, sorakozzunk oly zászló alá, melyet dicső őseink emléke és vére a múltban megszentelt! Karoljunk fel ily hazafias ügyet, amelynek legelső előharcosa Fömagasságú Bíboros Hercegprímásunk, ki az alakuló egyesület fővédnökségét is elvállalni kegyeskedett 1 Lesz hisszük — annyi életrevalóság városunk és megyénk szép multjál ismerő művelt lakosságában, hogy az idők jelét felismerve, most. midőn Esztergom és vidéke egy szebb jövőnek néz eléje, mint egy hatalmas ivadék dicső elődjeinek alkotásait annál nagyobb érdeklődéssel felkutatni elősegítse. Ha kevesen is lesznek ezen kutatások munkásai, annál lelkesebb lesz az a kis csapat, mely a többi érdeklődő művelt közönség pártfogásával sokat lesz képes felderíteni ! A legközelebb múltban is oly fényes jelét adta közönségünk egy középkori emlékünk felkutatásénál, hogy nemcsak födözte az ásatás költségeit, hanem egy kis többletet, mintegy alakuló társulatunk mustármagját (152 frt 91 kr) el lehetett helyezni gyümölcsöztetésül. Ha csak 2—3 frtos évi tagdíjjal is, bízvást megkezdhetné működését a társulat a lelkes közönség ily kedvező hangulata mellett. Ennek újabban ismételve jelét adta nagyérdemű közönségünk, midőn dr. Hampel József és dr. Frőhlich Róbert akadémikusok és szaktekintélyek eszménk propagálása céljóból városunk és megyénk ókori múltjáról oly tanulságos előadásokat tartottak. Ily szórakoztatóan ismeretierjesztő estélyek rendezése, múzeum alapítása és időszaki folyóirat, illetőleg évkönyv szerkesztése és esetleg ásatások rendezése stb. slb. volnának azon eszközök, melyekkel alakuló társulatunk céljót megvalósítani szándékozik. Akik e társulat létesítéséhez hozzájárulni óhajtanak, szíveskedjenek a mellékelt ívre neveiket följegyezni. Az ívek visszaérkezése után fog az alakuló gyűlés megtartatni, melynek helye és ideje az aláíróknak később fog tudomására hozatni. Esztergomban, 1894. Sz. Adalbert, az esztergomi főegyház védőszentjének napján. | DR. KNAUZ NÁNDOR püspök, a in. tud. akadémia tiszt, tagja. A nagy történettudós felhívása nem maradt hatástalanul: a város notabilitásai és értelmisége nagyszámban jelentkeztek tagokul. 14. sz. iv aláírói között találjuk Maszlaghy Ferenc, Roszival István, Rajner Lajos, Lukács László, Mally István és Pór Antal kanonokok nevei