Esztergom Évlapjai 1926
TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Társulatunk megalapítása
73 Társulatunk megalapítása. Sinka Ferenc Pál jubiláris felolvasása. Az esztergomi bazilikában, primási palotában és bibliothekában levő műkincsek mindenkor bő anyagot nyújtottak az ezekkel foglalkozó írók műtörténeti és esztetikai tanulmányaihoz. Ilynemű dolgozatok már a mult század ötvenes éveitől kezdve gyakran megjelentek egyes önálló művekben vagy szaklapokban. A város és vármegye régészeti jelentőségével és emlékeivel azonban alig foglalkoztak. A régmúlt időkben is egyes írók csak akkor fogtak tollat, amikor az ősi vár egy-egy régi épülete került a munkások csákányai alá és azok emlékét kellett írásban és képben az utókor számára megőrizni. E régmúlt idők építészeti és plasztikai maradványaiból találunk néhányat a primási palota udvarában. Rómer Flóris, a magyar régészet atyja, a mult század hetvenes éveiben gyakran megfordult Esztergom vidékén archaeologiai kutatás (inkább széttekintés) céljából és felkeltette az érdeklődést a mult emlékei iránt. Az ő buzdítására Ferenczy Jákó bencés igazgató elnöklete alatt 18/5. év február 22-én városunkban is Muzeum-egylet alakult, mely célul tűzte ki a szétszórt .régiségek összegyűjtését. A létesítendő muzeum számára Rényi Rezső ügyvéd és író nyomban felajánlotta értékes éremgyűjteményét, mely valószínűleg alapját képezi a főgimnázium mai becses régipénzgyűjteményének. A jólelkű direktor nyugalomba vonultával azonban a Muzeum-egylet is örök nyugalomra tért. Két évtized múlva vetődött újból felszínre az eszme a régi dolgok iránt. Egy ambiciózus bencés tanár Récsey Viktor került 1891-ben Esztergomba Kassáról, hol a tudós Bubics Zsigmond megyés püspök megbízásából a nagybecsű püspöki könyvtár rendezésével volt elfoglalva. Előzőleg Sopronban tanárkodott és mint az ottani régészeti társulat főtitkára régiségtudománnyal is foglalkozott. Esztergomban csakhamar észrevette, hogy régészeti tekintetben egy érintetlen és kiaknázatlan területre érkezett. A városban csak néhány dilettáns régiséggyűjtő volt, kik között legértékesebb gyűjteményük Knauz Nándor püspöknek és Brenner Ferenc takarékpénztári tisztviselőnek volt. Ezen urakkal ő csakhamar megismerkedett, gyűjteményeiket áttekintette és maga is hozzáfogott a gyűjtéshez egy létesítendő muzeum számára. A következő 1892- évben az Esztergom vidékén található régiségekről már felolvasást tartott az Országos Régészeti és Embertani Társulatban, ismertetés jelent meg tőle az Archaeologiai Értesítőben, az esztergomi főgimnázium értesítőjében és „Néhány kiváló emlék Esztergom vidékéről" c. alatt megjelent önálló munkájában. Ugyanezen évben történt, hogy a Széchenyi-tér rendezése és csatornázása alkalmával az Iparbank épülete előtt a földmunkások vastag épületfalakra akadtak. Récsey rögtön a helyszínén terem, majd Dr. Helcz Antal polgármester engedélyével nagy erővel hozzáfog az épületmaradványok kiásatásához, aminek eredménye egy Árpádokkorabeli emlék, a régi szt. Lőrinc-templom alapfalainak, oszloptöredékeknek és egyéb régiségeknek napfényre hozatala volt.
