Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

Jánoslovagok rendháza és temploma Esztergom mellett. 39 honore beate Margarete virginis" vagyis Bylle földje szent Margit templomával, már a Jánoslovagok birtokában volt.

1 E templom és általában Esztergom város határának délnyugati része ezidőben a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Csak 1276. szept. 6-án kerültek Bylle-föld és Csolnok egyházai, Germen (Gyermely) községgel együtt Benedek esztergomi érsek fenhatósága alá, cserébe a tihanyi egyházért, mely viszont Péter veszprémi püspöknek engedtetett át." Tát (Taat, Thaat, Thout) Pázmány Péter érsek 1629. évi nagyszombati zsinati jegyzékeiben, mint „Ecclesia S. Margaretae de Taat" és „S. Mariae de Thout" fordul elő, mint a Jánoslovagok birtoka, amiből Pray külön konventre következtetett, holott ez csak a szentkirályi konvent fiókegyháza volt. Kitűnik ez III. Orbán pápának 1187. év junius 23-án Veronában kelt bullájából, melyben az a szentkirályi konventhez tartozó hat fiókegyház között említtetik: Budafelhévíz, Széplak, Veytic (Vejte), Sokol (Szokoly), Charcha (Harcsa) és „ecclesia sancte Ma(rie de) Thout (Tát)". Ezen birtokot még III. Béla király ajándékozta a szentkirályi konventnek/ Ezeken kívül a szentkirályi konventnek még Epölön, Kesztölcön, Kirván, Tokodon, Csiffáron (hat faluval), Hetényben, Telkiben, Tapolcsányban és máshol' is voltak birtokaik, melyeket IV. Sándor pápa egy 1259. év dec. 9-én kelt bullájával, az esztergomi Szt. Ágostonrendiek (Szenttamás aljában, a mai káptalani szegényház helyén és szomszédos területeken) birtokaival együtt, ha azok bérbe adva nem voltak (mert a jövedelemből kórházakat is tartottak fönn) minden tized alól felmentette.

4 Arról is van tudomásunk, hogy a lovagrendnek Esztergom város területén nyilvános fürdője is volt, melyet még III. Béla király anyósa Comnen Anna görög császárné építtetett és IV. Béla király ajándékozott a rendnek. A Szentkirálynál lévő dunai átkelés révét is ők kezelték, amennyiben révészeket ők tartottak és ennek fejében az érseket illető révjövedelem felét élvezték.

5 Ezek voltak az esztergomi Jánoslovagok rendházai és birtokai. E vagyonos és tekintélyes lovagrend 1150-től 1543-ig, tehát négy századon át élt hivatásának városunk határában. Háborús időkben a rend fehér kereszttel ellátott, vörös köpenyes lovagjai résztvettek a keresztes hadjáratokban, majd a tatárok és törökök elleni küzdelmekben. Előkelő származású mestereik a királyok hű kísérői, tanácsadói s sokszor megbízottjai voltak. Fekete ruhás, fehér csillagos írástudó papjaik századokon át, mint a nagyhírű hiteleshely okmányainak kiállítói és vagyonjogi ügyeknek avatott intézői teljesítették kötelességüket. Laikus testvéreik pedig szeretettel fogadtak be minden utast, szegényt és beteget emberbaráti ispotályaikba. A „vörös barátok" neve apáról fiúra szállva még most is a nép ajkán él. Négyszázados történetük sok tekintetben összefügg Esztergom város és az ország történetével. Ennek vázolása azonban ezen értekezésem keretébe már nem tartozik. 1 Knauz : Mon. 1. 599. 773. 2 Knauz : Mon. II. 59. 47. Knauz: Mon. I. 115. 132. — Reiszig : id. m. 26. 1. 4 Kn. M. I. 455. 601. 5 Kn. M. I. 326. 405 és 207. 208.