Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

36 Krónikás. Mindezen oklevelek a Jánoslovagok nevezett rendházának helyét és létezését kétségtelenül igazolják, de az alapítójáról belőlük nem nyerünk értesüléstE rendház a XIII. sz. elején tűnik fel. Az első oklevél róla II. Endre király idejében 1230. év nov. 3-án kelt, a sírleletek pénzei is többnyire az ő idejéből valók. Alig tévedünk, ha őt tartjuk a rendház alapítójának is. II. Endre 1217 nyarán vezette a Szentföldre keresztes seregét, amelynek tekintélyes részét a keresztes lovagok képezték. Hozzájuk csatlakoztak a szentföldi keresztes vitézek is, akikkel ügyütt résztvettek a király minden harci vállalatában. Sokan el is estek belőlük. Hazakisérőjük ugyancsak ők voltak. A lovagok mindeme szolgálatai mély hálára kötelezték a királyt s hazaérve tényleg nem fukarkodott velők szemben a várjószágok osztogatásában. Reiszig Ede, a Jánoslovagok történetének legjobb ismerője szerint II. Endre trónraléptéig a rendnek mintegy kilenc konventje állott fenn ; uralkodásának végéig e szám tizenkilencre szaporodott fel. E rendházat ő is II. Endre király alapításának tartja.

1 Az alapításának évét közvetlenül a keresztes hadjárat utáni évekre 1218—1220-ra kell tennünk. A templom és rendház több évszázadon át fenállott, ami mellett a talált pénzleletek, góthikus emlékek és különböző korból való téglák tanúskodnak. A török janicsárkés pedig eléggé jelzi a kort és körülményeket, melyek között azok véget értek. VI. Szent Erzsébetről nevezett rendház és templom. Ennek nevét a tartozékát képező nógrádmegyei Szirák birtoknak bérbeadásáról szóló néhány oklevél tartotta fenn. Szirákon a XIII. sz. elején szintén volt egy Johannita lovagház, mely később megszűnt és a birtokának jövedelme az esztergomi Erzsébet rendház (inkább ispotály) fentartására szolgált. Ezt a birtokot Hunyadi János kormányzó hű emberének és rokonának Szentgyörgyi Székely Tamás vránai (auránai) perjelnek engedte át haszonélvezetül, aki egy 1453. ápr. 13-án kelt oklevél szerint azt viszont Monorai Vid fia Jánosnak adta át hűbérül oly feltétel alatt, hogy köteles évenként az esztergomi rendháznak 16 bécsi akó bort és egy mérő gabonát beszolgáltatni, vagy ha ezt nem volna képes teljesíteni, úgy hadbaszállás esetén köteles a Jánoslovagok zászlója alá két katonát állítani. E bérbeadáshoz „Magister Gallus presbyter Ecclesiae nostrae Strigoniensis, Domus scilicet hospitalis Sanctae Elisabeth in Strigonio fundatae Praeceptor" is hozzájárult. Ugyanezen birtokot 1478 körül Miklós váci olvasó-kanonok is birta hűbérül, de a bérletet hat éven át nem fizetvén, tőle azt „Venerabilis et Religiosus Fráter Ambrosius, Praeceptor domus Hospitalis Ecclesiae Beatae Elisabeth de Strigonio" elvette.

2 1 Dr. Reiszig Ede: A Jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. Budapest. 1925. 49. és 50. 1. 2 Knauz: Az esztergomi szerzetesek története 61. I. — Dr. Reiszig Ede idézett munkája 167. 1.