Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett. 37 E rendház tovább is fenállott, sőt túlélte a mohácsi vész évét is. Ez időben azonban már csak négy Johannita ház volt az országban : a székesfehérvári, győri, soproni és az esztergomi, mind a négynek Szabadi Miklós mester volt a főnöke. A székesfehérvári konvent mindvégig mint hiteles hely is működött. Egy 1525. juli 23-án kelt oklevél szerint arra kapott megbízást II. Lajos királytól, hogy az esztergomi káptalant a somogyvármegyei Szerény-vár birtokába beigtassa.

1 A Jánoslovagok Szt- Erzsébet rendháza (ispotálya) azonban már nem sokáig állott fenn. Talán a vég előérzete volt, mely Tamás mestert arra késztette, hogy egy 1534. márc. 15-én kelt oklevél szerint a fentartására szolgált sziráki birtokot, az esztergomi ház hozzájárulásával, a székesfehérvári ..szigeten lévő" főkonventnek adta át, János király személynöke jelenlétében.

2 E Johannita-rendház alapításának idejét és körülményeit nem ismerjük. Azelőtt valószínűleg az V. Kelemen pápának 1312. év márc22-én kiadott bullájával feloszlatott templomosrend háza volt. A templáriusok esztergomi háza Thuróczi szerint „ad radicem Arcis" a vár tövében volt. Bombardi azt közelebbről is meghatározza „ad radicem arcis, qua campum despectat viridem, quasi pro postibus Marianae Basilicae excubabant ad Annum usque 1200", vagyis hogy az a vár aljában Szentgyörgymező felé állott.

3 Tényleg Houfnagelnek Bakócz Tamás biboros érsek idejéből Esztergomról készült látképén a vár alatt, a mai papnevelde helyén látunk épület- és templomromokat.

4 Ezt kellene tartanunka templáriusok lovagháza helyének, ha nem volna meg III. Endre királynak egy 1294. juli 29-én kiadotl levele, melyben fel vannak sorolva az esztergomi káotalannak a kir. város lerületén lakó és a városi joghatóság alól kivett jobbágyai- Ezek között van „domus Heynel circa templarios in parochia ecclesie S- Petri" vagyis Heynel háza a szt. Péter templom plébániája területén lévő templomosok rendháza mellett/' A bazilika felszentelése alkalmával kiadott, adatokban gazdag Emlékkönyvben találjuk, hogy szt. Péter temploma „in extima urbis parte", vagyis a kir- város külső részén állott, közelében volt tehát a templomosok háza is.

f

i Talán nem nagyon tévedünk, ha a rendház helyéül a szt. Pétertemplom uccája (a régi Szentkirály-ucca, Duna-ucca, ma Deák F.-ucca) végére, a volt sörház (ma szappangyár) tájékára gondolunk. Ez annál valószínűbb, mert az említett oklevélben Heynel háza előtt közvetlenül Sedylin háza említtetik, mely „circa pontem Sancti Pauli" vagyis a mai ároksori „Kőhíd" közelében állott- Az sem lehetetlen azonban, 1 Dr. Reiszig idézett munkája 218. 1 A szerényi vár kulcsa az esztergomi muzeumban őriztetik. 2 Dr. Reiszig id. m. 228. I. 3 Knauz idézett munkája 20. 1. 4 Strigonium, Gran. Thomas Bacotz de Erdeud Cardinalis Strigoniensis, almae Dei Genitrici Mariae Virgini extruxit, Anno MDVI1; communicavit G. Houfnaglius. depict. a filio. Anno 1595. 6 Knauz : Mon. 358. 360. 6 Memória Basilicae Strigoniensis, Anno 1856. dec. 31. augusti consecratae 34. 1. Szerzője Zalka János egyetemi tanár, később győri megyéspüspök.