Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett. 27 látszott. A leletekből márkákkor megállapítható volt, hogy a vasúti töltés körül és alatta egy Árpádkori temető terül eí.

1 A vasúti pályaház elkészülte és a forgalom megnyitása után az állomással szemben lévő „Kőlábi földek"-en (mely nevet a földből régebben kiálló romok után nyerték) a földtulajdonosok házak építéséhez kezdtek. Szőke Tóth József telkén a munkások épületmaradványra akadtak, körülötte pedig embercsontokat találtak. A vastag épületfalak körülásásával és kibányászásával Stróbl Ferenc kőfejtő 1899—1901-ben három éven át foglalkozott, a sok és nehéz munkával nyert köveket újabb építkezésekhez használták fel. Az épületmaradványokat akkor magam is szemügyre vettem. A mészhabarccsal erősen összekötött vastag falak egy kisebb templom körvonalait mutatták. A keletnek fekvő, egy hajós, hihetőleg román stílben épült kápolna apsisa még elég jól kivehető volt. A romok között sok beledobált gyermekkoponya feküdt, melyeket a mellette lévő temető földjéből szedtek ki- De találtak ott téglafalazott és márványlapokkal födött sírokra is, melyekben felnőttek csontjai feküdtek. A márványlapokkal a gazda a saját udvarát rakatta ki, azok most is ott vannak. Szőke Tóth József előadása szerint egy hengeres oszloprészen (román-stíl) kívül egyéb jellemző kő nem került elő. Egyik márványdarabon a felirat „Soror..." kezdőszava volt kibetűzhető (a kő a Bibliotheka udvarán van) és egy másik darabon egy fél emberfej volt látható. Egyéb leletről Stróbl Ferenc sem tett vallomást. Csak azt csodálom, hogy Némethy Lajos, aki többször megtekintette a helyet, érdemesnek nem tartotta a romokkal közelebbről is,foglalkozni. A gazdának csak annyit mondott, hogy a templom az Árpád királyok idejéből való és 1185 körül épülhetett. II. Árpádkori temetők. Tiz évvel később 1911-ben a vasúti állomás kibővítése vált szükségessé, ami ismét nagyobb földmunkálatokkal járt. A töltés anyagát a mellette lévő, földekből vették, melyek tulajdonkép az 1891-ben megbolygatott Árpádkori temetőhöz tartoztak. Közvetlenül a pályaudvar előtti részen a kubikusok vastag alapfalakra találtak, melyek körül csupán a földet emelték ki, mert akkord-munkát végezvén, céljuk mentől több föld nyerése volt és a falakat érintetlenül hagyták. Ily módon az alapfalak mindenütt teljes egészükben láthatók voltak, mintha a helyen rendszeres tudományos ásatás végeztetett volna. A hatóság csak a földmunkálat vége felé szerzett tudomást a leletről. Osváth Andor városi főjegyzővel, a társulat akkori titkárával, azonnal a helyszínére mentünk és megmentettük, ami még megszerezhető volt. Az ásással feldúlt temetőben szana-szét hevertek az ember csontok, melyeket összeszedettünk. Néhol már nagyobb halmaz is volt belőlük, mert a kubikusok előadása szerint egyes helyeken több csontvázat is találtak- Néhány érintetlen sír fölött hatalmas, 160—180 cm. hosszú, 40—50 cm. széles kőtömbök feküdtek. A strázsahegyi kőből kinagyolt „dolmen"-ek akként voltak a sírok tetején elhelyezve, hogy 1 Brenner Ferenc: Árpádkori temető Esztergomban. Társulati Évkönyv 1891. 1. 80-82. 1.