Esztergom Évlapjai 1926
ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett
28 Krónikás. keskenyebb részük láb felől, a vastagabb fej felől volt, de mindannyi keletnek feküdt. Egy ily sírt gondosan felfedtünk ; alatta férfi csontváz volt mellékletek nélkülA halottak mellé helyezni szokott ételtartó fazekak töredékei mindenütt nagyszámban hevertek. A töltés oldalában egy tetőcseréppel letakart ép, üres fazekat találtunk. Egy más kisebb, alig 12 cm- magas edenyke valószínűleg valamely gyermeksírban volt elhelyezve. Az edények formái határozottan Árpádkoriak. A vasút építése alkalmával több ily ép edény került a múzeum és Brenner Ferenc birtokába. A feldúlt sírok között 6 drb egyforma pénzecskét (róluk alább lesz szó) és 8 — 10 gyöngyöt szedtem össze, melyek bizonyára valamely női csontváz mellől kerültek ki. Feltűnő volt az összeszedett vastárgyak között a sok késpenge, ami a vaskorszakból fennmaradt ama szokás mellett tanúskodik, hogy a férfi halottak mellé, a túlvilági viaskodás céljából, a honfoglalás után nálunk még az Árpádok korában is helyeztek késeket. Brenner Ferenc a vasút építése alkalmával soros női sírokat ásott fel; Szőke Tóth József telkén a kápolna körül többnyire gyermekcsontok voltak; itt a pályaudvar melletti részen pedig a késpengeleletekkel is támogatott sok férfi csont hevert. Mindez bizonyos rendszerben történt temetkezésre mutat és önként felmerül a kérdés : nem volt-e e nagyterjedelmű temető a régi Esztergom általános temetkezési helye ? Ez annál is valószínűbbnek látszik, mert a határnak e táján kelle lennie a régi zsidótemetőnek is, mint azt egy 1326-ban kelt oklevélben találjuk.,' Hasonló Árpádkori temetőre bukkantak 1913-ban az árvédelmi munkálatok alkalmával a Borjúmező mellett húzódó töltés készítésekor is. Ott, hol a táti út (mely a XVIII. sz. elején készült) a töltésen keresztül halad, az úttól jobbra s balra is az agyagárkok helyén emberi csontvázakat és a fentebb leírtakhoz hasonló sírkőtömböket találtak. A temető inkább a gyepmesteri lak felé terjedt, rajta a töltés egyrésze fekszik, de benyúlik a szomszédos területekre is. Maga a gyepmesteri lak — sajnos — az egykori Lázárlovagok zárdája és temploma helyén és köveiből épült. Ezt Esztergom város legrégibb térképéből állapítottam meg, melyen a , hely „Lázár-domb" névvel van jelelve.' A hely ottani fekvését több Árpádkori okmány is igazolja. 3 De meggyőződés szerezhető a helyszínén is. A gyepmesteri lak mellett lévő szántóföldek, alig 30—40 cm. mélyen épületromokat rejtenek; sok emberi csont is került onnan elő- Az akkori gyepmester a koponyákat (elég kegyeletsértően) a telek bejáratánál lévő kerítésfal tetejére rakosgatta, mintegy fokozni akarván az ebvesztőhelynek anélkül is rosszérzést keltő voltát. Ezen Árpádkori temető tehát szt. Lázár-templomának tartozéka lehetett. ' Dedek-Crescens : Monumenla Ecclesiae Strigoniensis III. 96. 159. - Plánum Iiberae regiae civitatis Strigonv, jussu regiae Ungarico-aulicae camerae elevatum acuratione geo-trigonometrica Joannis Szalóky de Doba et Kiss-Szalók. anno 1767. 3 Knauz: Az esztergomi főegyházmegye okmánytára. Esztergom, 1866. II. 6. 7 Monumenta : ! 297. 348; 599. 600; 600, 773.
