Esztergom Évlapjai 1925
Rövid közlemények - Einczinger Ferenc: Szent Tamás-hegy nevezetessége
101 Rövid közlemények. jévé a Benyoszky-kápolna előtt ma is fennálló, időközben teljes szaktudással renovált és még igen jó karban levő szobor-csoportnak. Ez a másfél évszázadot látott szobor-csoport pedig városunk egyik kiváló nevezetessége, mert elsőrangú műtörténészek és művészek véleménye szerint, az összes létező plasztikai nyilvános műtárgyaink elé hejyezve, komoly muzeális értékével első helyen áll. Évlapjaink olvasóinak figyelmét nyomatékkal kívánván felhívni e műtárgyakra, e sorokban felzarándokolunk az érintett szenttamási Kálvária-úton és végig szemléljük a gazdag mult emlékeit őrző alkotásokat. A Batthyány Lajos-útról jobbra kanyarodva azonnal szemünkbe tűnik a kivitel szempontjából is első státió, mely a térdelő Jézust a Gezemáni-kertben ábrázolja, amint az áldozati kelyhet átvételre felajánlja az Ur angyalának, ki felette lebeg. A másodikban az elfogatás jelenetét látjuk, amint Júdás a Megváltót az üldöző katonáknak csókjával elárulja. A harmadik státió egy mély kápolnában elhelyezett szobor-csoport, amint három poroszló korbácsolja a ruháitól megfosztott Jézust. A negyedikben a tövissel koronázott Jézus áll, kezében buzogányos náddal. Az ötödikben Jézus vörös ruhában, katonáktól követve, vállán viszi keresztjét és találkozik a síró asszonyokkal. A hatodik a keresztre feszítés megrázó jelenetét ábrázolja; jobb kezébe egyik hóhér most veri a szeget, bal keze még szabadon elernyedve fekszik, a másik poroszló pedig lábait nyújtja ki; a háttérben katonák állnak, fehér lovon ülő vezérükkel. A hetedik és utolsó állomáson a szobornak mintázott összekötözött Jézus, fehér ruhája felett vörös gúnypalástban ül, szeme kendővel átkötve, fején töviskoszorú. Mint láthatjuk e rövid leírásból, a kálvária nem teljes, képeinek tárgyai sem fedik a szokásos és gyakorlattá vált jelenetek ábrázolását és azok sorrendjét. Lehetséges, hogy két különálló kálvária maradványaiból keletkezett. Az ismert 14 állomású kálvária 10-dik képe itt a harmadik, és a 11-dik kép itt a hatodik helyen áll. Az első két státió jelenet nem is szerepel a szokásos kálvária-képek között; számos jellegzetes kép teljesen hiányzik. A képek közül az I., II., V- és VI. számú kifejezetten bárok dombormű, a III., IV- és VII. számúak pedig három dimenziós, teljes szobrokból állnak és így elhelyezésük módja a kivitelhez alkalmazkodik, méreteik is változók. Római domborművek stílusára emlékeztet az alakok fejtartása, zsúfoltsága, a festőiség és a szenvedélyes drámai mozdulatokban való teltség. XIV. századbeli munkák kópiái vagy után-érzései e domborművek, mert a római redőzet ünnepélyes lendületét ezekben is a testmozdulat rovására látjuk érvényesülni, ami e kor sekélyes plasztikai tudása- és az élet hiányos tanulmányozásából eredő fogyatékosság. Felérvén útunk végpontjára, művészet-történet szemszögéből tekintve, kiválóan érdekes látvány tárul elénk. A Jordánszky-kápolna előtt, az ég kékjébe markáns vonalaival vágódik be az öt részből álló Golgota-csoport. Mindannyi komoly, kora naivitásával színezett kőszobor. A keresztek 4 méter, az álló alakok 2 méternyi magasságúak. A csoport legértékesebb része a Krisztus-kereszt, melyen a felfelszögezett Megváltó teste különösen kiváló szobrászművészeti alko-