Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Sinka Ferenc Pál: Esztergom vármegye őskora

Esztergommegye őskora. 87 területének hegy- és vízrajzi viszonyaival, hogy az őslakók helymegválasztását a későbbiekben annál szemlélhetőbbé tegyük. A Nagy-Fátra hegyláncolatához tartozó Ujbányai-hegycsoportban csak Garam-Szentbenedekig vannak tekintélyesebb magaslatok. Attól kezdve a Garam és Zsitva között dél felé, majdnem a Dunáig csak kisebb-nagyobb dombokat találunk, melyek néhol összefüggő hegyhátakká, másutt kisebb csoportokká alakulnak ugyan, de sehol sem érik el a 300 méternyi magasságot. Ily hegycsoport a Csúz, Nagyölved és Szőgyén közti rész, melyet Tormovy-hegyeknek is neveznek. Legdélibb szakaszát a Bátorkeszitől nyugatra lévő kisebb, és attól keletre Nánáig terjedő nagyobb dombcsoport képezi. A megye északi csúcsától dél felé vonuló dombsorozatok legmagasabb pontjai Farnadtól nyugatra a Kopanicza (272 m.), ..Kúráitól nyugatra a Magyarhegy (250 m.), Nagyölvedről nyugatra az Öreghegy (262 m.), Németszögyéntől északnyugatra az Almahegy (273 m.), Köbölkúttól nyugatra a Somlyóhegy (214 m.), Bátorkeszitől nyugatra az Urhegy (248 m.), mely azonban már Komárommegyéhez tartozik. Látjuk tehát, hogy mindenütt a magasabb hegyektől keletre és azoktól nem messze esnek a nagyobb letelepülési helyek. A bélai hegycsoportban Kőhidgyarmattól nyugatra az Öreghegy (224 m.), Béla mellett a Bélaihegy (250 m.) és délről a Kékítőhegy (261 m.) a jelentékenyebb csúcsok, míg az egészet Nánától nyugatra az élesen határolt Hegyfarok (228 m.) zárja be, partját képezvén egykor a diluviális tengernek, mely a lábait mosta. A Garamon túl az Esztergommegyéhez tartozó Kicsind község fölött lévő Kövecses (285 m.) már a szomszédos Hontvármegye területén van. A vármegye túlsó járásának többi része síkság, mely a NagyKálnától kezdve délnek tartó Garam és a leírt dombvidék között, gyengén hullámos területet képezve, a bélai hegyekig terjed. A járás déli részén a Kis Magyar Alföld délkeleti zugiája Bátorkeszinél kezdődik és Párkánynál végződik. Búcstól délre és délkeletre azonban egészen Ebedig mocsáros területet képez, melyet a Fényespatak többfelől öszszefolyó vizei táplálnak. Ezek nagyrészét a mult század utolsó tizedeiben az „Ebedfoki Ármentesítő Társulat" vezettette le a Dunába. A túlsó járás főfolyója az Alacsony-Tátra aljában fakadó Garam, mely azonban Esztergommegyét, Kéméndtől kezdve a nánai határig, csak 10 kilométernyi hosszúságban szeli át, a többi részen csupán határt képez. A Garam mellékvizei jobbról : a Kétyi-patak, mely Barsmegyében Baracskánál ered, Fajkürt és Iklad mellett elfolyva Esztergommegyébe jut és itt folyvást délkeletnek tartva Farnad, Kural, Kéty községek érintésével Kisbénynél ömlik a folyóba. A barsi szőlők alatt folyik keletnek a Sárvölgyi-patak, mely Kéménd fölött éri el a Garamot. Legjelentékenyebb és leghosszabb vize azonban a komárommegyei Koltánál eredő patak, mely Fürtől kezdve Réti-csatorna, Kürttől pedig Párizsi-csatorna név alatt jut Esztergommegyébe, hol Köbölkút környékén a Szőgyéni-vizzel egyesülve folyik keletnek, útközben Kisújfalut és Gyivát érintve, Kőhidgyarmatnál szakad a Garamba. Végre ebbe folyik még a Nánai-csermely is.