Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Sinka Ferenc Pál: Esztergom vármegye őskora

88 Sinka Ferenc Pél Balfelől a megye területén a Garamba csak Kéménd mellett a Torna és a messze Hontból jövő Szikincze ömlenek. A vármegye Dunán innenső járása csaknem egészben hegyekkel van borítva, melyek már tekintélyesebb csúcsokkal birnak. Épp azért, bár a vármegyének tüzetesebb hegy- és vízrajzát adjuk, ehelyütt a a kisebb domborzatok felemlítését mellőzzük. Az esztergomi járásban lévő hegységeket három főcsoportba: a Pilis-, Gete- és Gerecse-hegycsoportokba osztjuk. Ezek között a Pilis földrajzilag is különálló csoportot képez. Az egymással összefüggő Gete és Gerecse többé-kevésbbé szintén elkülöníthető csoportokat alkotnak ugyan, de ezeket mégis úgy tekinthetjük, mint a Vértes-hegység legészakibb nyúlványait. Az Ó-Budától kezdődő Pilis-hegységnek esztergommegyei részét Dömöstől Esztergomig a Duna, onnan délfelé az esztergomi lapály és a Dorog-Csabai völgy határolják. A hegycsoport legmagasabb csúcsa a Pilis (757 m.), ahonnan mindenfelé rövid völgyek és árkok húzódnak le, kivéve a délnyugati irányt, ahol Piliscsabánál egy alacsony hegyhát vízválasztót képez. Ettől északnyugati irányban vonul az említett völgy, mely Dorognál már síkságba megy át. A Pilist a tőle északkeletre fekvő Dobogókővel (720 m.), a turisták kedvelt kirándulóhelyével, hegyhát köti össze ; mindkettő azonban már Pestvármegyéhez tartozik. A megye határa azonban Dömöstől délre a Prédikálóhegy (641 m.) és Keserűhegy (568 m.) csúcsán megy keresztül, majd délnyugatra fordulva a Dobogokő és Pilishegy alatt halad és beolvad az esztergommegyei Csév község határábaPilishegytől a hegysor északnyugatra és északi irányban a Szentléleki-patak völgye által elválasztott két külön ágra szakad. Egyik a Csév és Kesztölc fölött elvonuló hegysor a Feketehegy (568 m.), VelkaSzkála (505 m.), Béla-Szkála (424) és Kétágúhegy (301 m.) magasabb csúcsokkal. Folytatását képezi a Nagy-Strázsahegy (309 m.) és KisStrázsahegy (235 m.). A másik Szentléleknél az Ecselheggyel (466 m.) kezdődik és a Maróti-hegyekben (388—421 m.) folytatódva a Dunánál a Hosszúhegyben (315 m.) végződik. A Maróti-hegyektől egy hosszú völgy választja el a teljesen Esztergom határában elterülő Vaskapuhegy-csoportot. A kettős Vaskapu (406 m.) csoportja nyugat felé a Szenttamás-hegyben (178 m.), illetve Vár-hegyben (156 m.) végződik; déli irányban a Sas-hegy (324 m.), Kerekberek (268 m.) és Látó-hegy (299 m,) a magasabb pontjai- A Vaskaputól északra a Duna mellett áll a Szamár-hegy (308 m.) A Szamár-hegytől délkeleti irányban a Hosszú-hegy folytatását képező Középorom (297 m.) képez összeköttetést a pilismaróti hegyekkel, melyeket a Pilismarót községtől Szentlélekig húzódó hosszú Malom-völgy választ két külön csoportra. Dömöstől a turisták rendesen a Malompatak-völgyén mennek a Prépost- (421 m.) és Árpádhegy (485 m ) aljában a Rámhegyre (473 m.) és innen a Dobogókőre (700 m.), ahol a természet szép panorámájában gyönyörködhetik a szemlélő. A második főhegycsoport a Gete-hegyből (457 m.) ágazik ki. Egyrészét a Dorog-Csabai és Sárisáp-Kirvai völgyek határolják. A Gete