Esztergom Évlapjai 1925
Értekezések - Kemény Miklós: Esztergom város címere és pecsétje
79 Kemény Miklós Végre 1683. okt. 28-án üt a megváltás órája: a török kivonul a várból, miután a környező városokat már előbb föladta. Esztergom fölött új élet hajnalpirja kezd derengeni, mely azonban nem változik egyhamar meleg napsütéssé : a visszatérő lakosság mindenéből kipusztítva még fejét sem tudja hová lehajtani. Ehhez járult még a kuruc szabadságharcokkal beállt testvérháború és a várat megszállva tartó császári őrsereg önkényeskedése, úgyhogy belső rendre, nyugodt közéletre nem is gondolhatunk, annál kevésbbé a város fejlődéséreEsztergom, bár számos küzdelemnek, sőt testvérharcnak a színhelye volt, s a magyar függetlenségért sok erkölcsi és anyagi áldozatot hozott, a mindenkori uralkodóhoz való loyalitásat mindig igyekezett megőrizni. Ezt méltányolta I. József királyunk, amikor Bécsben 1708. feb. 18-án kibocsátott kiváltságlevelével Esztergomot a szabad királyi városok közé sorozta, régi kiváltságaiba és birtokaiba visszahelyezte, egyszersmind a régi magyar királyoktól engedélyezett címer használatát is biztosította.*) A címer leírása a privilégium szerint a következő: álló pajzs, mely magában foglalja az ország négy főfolyóját, két oldalán egy-egy tömör és négyszögű kövekből épített bástyával övezve — melyek a polgároknak a haza és király iránti hűségét jelképezik — két felől vörös cseréppel fedett külön toronnyal. A pajzs felsőrészét másik három torony foglalja el, melyek az előbbieknél valamivel magasabbak, s ugyancsak vöröscseréppel födöttek, hátrafelé nyúló nyitott ablakokkal, melyek alkalmasak az ellenséges támadások fogadására. Középen van a kapu, mely a város felé nyíló felvonóhídjával nyitva látszik. Ezen címerrajz és a vele egyidős pecsétek között, valamint Esztergomnak egyes régi címergyűjteményekben feltüntetett címerében azonban bizonyos eltérések észlelhetők. Nevezetesen: a kiváltság-levélhez fűzött eredeti címerrajz szerint a pajzs alsó részének közepén elhelyezett magyar címert két oldalról egy-egy bástyafal övezi egy-egy ablakkal; mégis a pecséten a két szélső torony mintegy belenyúlik a falba s ott csúcsban végződik, a két ablak pedig ezen tornyok alsó felében van elhelyezve. Továbbá a rajzon a középső torony alakra megegyezik a többivel, míg a pecséten ez egy oszlopokon nyugvó kupolát ábrázol. A város ezen pecsétjéből kettő volt: „Civitatis Strigoniensis Sigillum Május" illetve „Minus", tehát egy nagyobb, meg egy kisebb. A nagyobbikat a város titkos levéltárában őrizték**) és csak fontos ok< !) Esztergom város titkos levéltárában külön bádogtokban. **) Sigillum vero május servetur, ubi Prothocolum servatur in una cistula cum Privilegio Civitatis, habens tres claves . . . a nagyobb pecsét pedig ott őriztessék, ahol a város kiváltságlevele egy ládában, melynek három különböző zárú kulcsa van. Esztergom pecsétje 1708-1862-ig.
