Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Kemény Miklós: Esztergom város címere és pecsétje

Esztergom város címere és pecsétje. 79 (a címer ugyanis mindig bizonyos kiváltságnak a jele) és birtokaikat. Kiviláglik ez azon 1326. dec. 26-án Visegrádon kelt oklevélből, melylyel Károly Róbert Kovácsi nevű birtokát Esztergomnak adományozza : „Cum in multitudine plebis robur Regum et glória adtendatur, et adcrescat, merito regalis adinvenit sublimitas, ut populus sibi fines numero et viribus augeat." Városunk legrégibb pecsétjét, Pray állítása szerint, szintén Károly Róbert király adományozta, bár a „Latinorum" szó a pecsét köriratában a XII. századra enged következtetni. Esztergom, ugyanis, a tatár-járásig több néposztályból állt: a királyi udvar személyzetén, a várnépen kívül jelentékeny számban voltak idegenből letelepültek, a németek és olaszok, mely utóbbiak (többnyire kereskedők) külön városrészben laktak (Villa Latinorum) és külön kiváltságokat élveztek, ami a pecsétjükön is kifejezést nyert. A város eme legrégibb pecsétje kettős alakú. Esztergom város legrégibb (kettős) pecsétje. A pecsét egyik oldalán „Sigillum Latinorum Civitatis Strigoniensis" köriratban, kék alapon, zöldelő hegyorom felett régi alkotású tornyos vár van, védelemre készen bezárt ablakokkal és kapukkal. A várfalon belül díszes emeletes palota látszik. A pecsét másik oldalán ugyancsak kék alapon a régi magyar címer látható. Felirata : „Secretum Latinorum Civitatis Strigoniensis." Ez a pecsét későbben, valószínűleg a Mohácsot követő időkben elveszett. Városunkban 1543 óta a török bég parancsnokolt. Hogy a törököknél abban az időben létezett-e valamilyen hivatal, mely maradandó dolgokat hagyott volna s ezekről okmányok tanúskodnának, kétséges. De föltéve, hogy úgy volt, a hivatalfőnök bizonyára a saját török mintázatú pecsétjével látta el az okmányt. A defterdárok egyébként írásbeli parancs nélkül is szigorúan teljesítették kötelességüket: az adószedést. Esztergom a török uralom alatt siralmas állapotban volt. A város kiváltságai sutba dobva ; a szép paloták és házak lezüllött állapotban ; az utcák és terek piszkosak; a lakosság nagy része elmenekülve, hontalanul bolyong a meg nem szállott magyar részeken ; a régi lakosság helyén a letelepült rácok, kik rabszolgalánchoz már hozzászoktak : ez Esztergom képe a török alatt.