Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Sántha József: Esztergom városrészeinek egyesítése

70 Dr. Sántha József azonban az 1848,-i V. tc., mint azt jelen értekezésünkben már szemléltük, az országgyűlési képviselőválasztás szempontjából a kir. várost s a szomszédos három községet egyesítette, az egyesítésnek ezen alakja 1860, illetőleg 1861 után is fennmarad. Ezért az 1861. január 22-én tartott közgyűlésre az új polgármester, Kollár Antal, meghívja a a községek kiküldötteit is, s az így összehívott közös közgyűlés megválasztja az országgyűlési követ választásoknál eljárásra hivatott központi választmány tagjait, még pedig mind a kir. város, mind pedig a községek lakosaiból külön-külön csoportokban. Az önkényuralom alatti egyesítésnek különböző megnyilvánulásai azonban még sem szűntek meg teljesen. Vonatkozik ez különösen az adózás rendszerére, még pedig főként a fogyasztási adókra, melyet az 50-es években a kir. városra s a községekre együttesen vetettek ki. Ugylátszik, a kormány 1861-ben sem kívánt felhagyni az adók ilyetén kivetésével, melyet azonban, mint nem törvényes alapokon nyugvót, a törvényhatóságok, így Esztergom város is, nem akarnak elismerni s végrehajtani Ezt az eljárást Őfelsége I. Ferenc József, vonakodásnak veszi s 1861. január 16-án kelt leiratában észrevételezi, hogy a nemzet az októberi diplomára az adófizetés megtagadásával felel. A kir. város a január 22-i közgyűlésében foglalkozik a leirattal s felterjesztésében utal arra, hogy e panasz „a kir. várost nem illetheti, mert valamint Esztergom szab. kir. város hatósága sem eddig az adóbehajtása iránt legkisebb akadályt nem gördített, sem ezután nem gördítend, úgy viszont meg van győződve, hogy . . . semminemű olyas nem alkotmányilag kivetett egyenes adóknak, annál kevésbé magyar törvényekben ismeretlen fogyasztási, bélyeg s más egyéb adózásoknak behajlására kényszeríttetni nem fog." A kir. város tehát már eleve tiltakozott a fogyasztási adók ellen, mely adónem az 50-es években a községekkel való egyesítésének egyik láncszeme volt. Ez az álláspontja azonban győzedelmeskedni nem tudott, mert annak ellenére, hogy a közgyűlés ismételten élt felterjesztéssel, a fogyasztási adókat — a községekkel közösen — még is kivetik, sőt egy alkalommal megtörténik az 1861 év folyamán az, hogy a hátralékos adó fejében a polgármesternek s a pénztárosnak tiltakozása ellenére, fegyveres karhatalommal elvisznek a város pénztárából egy 69.995 forint értékű államkölcsönkötvényt. A Bach-rendszer alatti egyesítés egy további megnyilvánulása volt, miként láttuk, a katonai beszállásolásnak együttes rendezése s a katonai szállásbéreknek közös kivetése. Ez a rendszer 61-ben megszűnik ; legalább is a kir. város az 1861. március 22-i közgyűlésében az előző időkből származó s vitás szállásbérek rendezése ügyében a községektől már külön tárgyalóbizottság kiküldését kéri s a községek képviselőtestületétől kiküldött bizottságok bevonásával kívánja a vitás ügyet rendeztetni. Az októberi diploma s a februári pátens után tehát általában megszűnnek mindazon intézkedések, melyek az 50-es években az egyesítés következményeként jelentkeztek. Az egyesítésnek csupán két nyomát találjuk; az egyik törvényen nyugszik: az 1848,-i V. tc. alapján az országgyűlési képviselőválasztások szempontjából való egyesítettség; a másik nem bír törvényes alappal: a fogyasztási adók kive-