Esztergom Évlapjai 1925
Értekezések - Dr. Walter Gyula, Palkovics László, dr. Sántha József: A főkáptalan, vármegye és város jubiláris hódolatai
38 A főképtalan, vármegye és város jubiláris hódolatai. 38 szolgálatok miatt, amelyeket a vallásnak és az államnak tettek. Aminő távol áll Ciceró vallása Krisztus Urunk igaz vallásától, épp oly kevéssé hasonlítható hordnokainak hatásvadászatra alapított munkája a kath. egyház főpásztorainak mélyreható, áldásos tevékenységéhez és tisztelete azon hódolathoz, amellyel a századok a főpásztoroknak az egyház és haza körül szerzett érdemeikért adóznak. Hűen a magyar kath. főpapság hosszú időkre visszatekintő hagyományaihoz, igen melegen karolta fel Főmagasságod is befolyásos állásaiban, magas méltóságaiban a haza minden vallási, egyházi, tudományos, művészi, emberbaráti, jótékonysági érdekét. Azon lánglelkű főpásztorok soraiban foglalt méltóan helyet, akik készültséggel és higgadtsággal, világossággal és mélységgel, szilárdsággal és lelkesedéssel küzdenek és áldoznak a szeretett haza javáért és boldogságáért! Jeremiás siralmaiból kellene gondolatokat kölcsönöznöm, ha hűen óhajtanám viszhangoztatni a mélységes fájdalmat, amellyel enaélfogva hazafiasan érző lelkét a szerencsétlen háború és a még szerencsétlenebb béke után az ország és az ezer éves főegyházmegye kegyetlen szétdarabolásának és az ősi javak elkobzásának megrendítő csapása marcangolta. Ez azonban nem volt még elég! Átélte Főmagasságod a gyászos 1919. év 133 rémes napjának szivszakgató borzalmait is, amelyek siralmas emlékét véres betűkkel jegyezte Klió a magyar történelem lapjaira. Megfosztotta a vért szomjazó, elvetemült társaság Főmagasságodat a lét legelemibb szükségleteitől. De nem fosztotta meg Jóbi türelmétől és Istenbe vetett rendíthetlen hitétől, amellyel a dúló szélvész elvonulása és az ügyek kedvező fordulata elé tekintett. Kizárta a gálád gyülekezet egyházfejedelmi lakából. De nem zárhatta ki emésztő aggódások által gyötört főkáptalana, papsága és hívei szivéből, akik hatványozott hévvel sugározták a szeretet és ragaszkodás érzelmeit kinos megpróbáltatásokat szenvedett magas személye felé. A mélyen gyökerező érzelmek, amelyek a fájdalom és bánat napjaiban Főmagasságodat körüllengették, nem tűntek el. Nem gyöngültek meg. Sőt inkább növekedtek, izmosodtak. Mai nagy örömünnepén pedig — ugy látom — erőben, buzgóságban, bizalomban gazdagodva szárnyalnak azon lángoló fohásszal a királyok Királyának trónja elé, hogy kikönyörögjék főpásztori és hazafiúi fáradalmai, áldozatai, alkotásai és érdemei hervadhatlan koszorúját. Esdve kérik a hű szivek az Urat, őrizze meg az évek leghosszabb sorozatán keresztül testi és szellemi erőit. Legyen a magyar prímások Mathuzáleme, hogy bölcsesége, nagylelkűsége és kegyessége a legkésőbbi nemzedékekre is bőségesen áraszthassa áldásait. Oldja le, zúzza szét a megaláztatás, a szégyen, a keserűségek bilincseit, amelyeket a szerencsétlen hazával együtt vonszolni kénytelen. Legyen minél rövidebb idő alatt a régi Magyarország legelső egyházi méltósága, a régi sértetlen főegyházmegye ünnepelt érseke. Legyen azon ragyogó csilagok egyike, amelyek reményt keltően, biztatóan világítanak a nemzet koromsötét éjében és azon hő epedéssel várt pillanat megérkezését hirdetik, amely a szabadulás, megújhodás és feltámadás buzgó hálaénekére fogja gyulasztani milliók és milliók örömittas seregeit.