Esztergom Évlapjai 1925

Társulati ügyek - Dr. Walter Gyula és dr. Balogh Albin: Társulatunk múltja

134 és hogy az érdeklődést ily irányban már az ifjakban fölkeltetse, a gimnáziumban régészeti és tört- pályatételeket tűz ki és jutalmaz. Azonban négy év múlva meghal Knauz Nándor, majd Kruplanicz főispán, a két spiritus regens s a kezdetben sűrűn tartott és buzgón látogatott ülések mind ritkábbak lettek, elmaradt az évkönyv s a társulat életében bizonyos stagnáció áll be, mely mintegy 3 évig tartott. Csak Némethy Lajos múzeumőr buzgólkodik s fáradhatatlanul gyűjti, ha nem is rendszeresen, a történeti emlékeket a múzeum számára, amely ideiglenesen a főegyházmegyei könyvtárban nyert elhelyezést. 1904-ben Horváth Béla főispán elnöklete alatt ujabb fellendülés kezdődik, A múzeum elhelyezésén fáradoznak, újra kitűzik a pályatételeket, tekintélyes államsegélyt szereznek, úgyhogy a társulat az adósságoktól megszabadul és tagadhatatlanul gyarapodik. Ámde Horváth Béla főispánsága a darabont kormány idején megszűnt s ő visszavonult az elnökségtől, Némethy múzeumőr elköltözött, úgyhogy hiábavaló Rózsa Vitái titkár mintaszerű pontossága, gyűléseket alig lehet tartani, a társulat mind jobban hanyatlik. Hozzájárult ehhez a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének kedvezőtlen bírálata a társulat működéséről. 1908-tól 1913-ig a társulat semmiféle életjelt nem adott. Ámde a társulat létezése és működése ekkor már közóhaj és közszükséglet volt. Vimmer Imre polgármester meg is indította az újjászervezés munkáját, melyben oroszlánrészt Sinka Ferenc Pál városi közgyám vett, akit a polgármester a múzeum gondozásával is megbízott. Új alapszabályok készülnek, új tagokat gyűjtenek, a muzeum ismét gyarapszik s ennek számára múzeumi helyiségről gondoskodnak. Az 1913. jún. 8-iki újjáalakuló közgyűlésen a tiszteletbeli elnökséget Bogisich Mihály püspök, az Akadémia tagja és Meszlényi Pál főispán vállalta- Ügyvezető elnökké Perényi Káfmán alispánt, társelnökké Vimmer Imre polgármestert, a tört. osztály elnökévé dr. Walter Gyula püspököt és dr. Fehér Gyula prael.-kanonokot választották. Osztályigazgatók dr. Molnár Szulpic és Keményffy K. Dániel, múzeumőr Sinka Ferenc Pál, titkár Osváth Andor és Dvihally Géza, pénztárnok Einczinger Ferenc, ügyész dr. Gróh József lettek. Mellettük 40 tagú választmány és dr. Fehér Gyula elnöklete alatt Bleszl Ferenc, Brenner Ferenc és Marosi József tagokból álló ellenőrző és számvizsgáló bizottságot alakított. Ekkorra már a múzeum, ügye annyira előrehaladt, hogy megnyitásáról kellett intézkedni. Új helyiségül a Német-utcai Einczingerház 3 szobáját bérelték ki, miután társulati ház vétele meghiusult, ami mindenesetre nagyon káros és sajnálatos hiba volt. A „múzeumka" elég tekintélyes anyagát Bella Lajos régésztudós igazgató szakszerűen rendezte. Itt nyilt meg a múzeum 1914. jan. 4-én előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében, melynek soraiban a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségét dr. Szalay Imre, a Nemz. Múzeum igazgatója és Mihalik József orsz. felügyelő, a Történelmi Társulatot dr. Holub József képviselte. A múzeum oly nagy látogatottságnak örvedett, hogy a megnyitási napok forgalma, hivatalos megállapítás szerint, a Nemz. Muzeum