Esztergom Évlapjai 1925

A mult év krónikája - Előszó - Dr. Brenner Antal: Városi élet

109 A mult év krónikája. Kultúrintézményeink mindegyike élvezte a város támogatását; a főgimnáziumi cserkész-csapat fasegélyt és a feloszlott polgári zenekar hangszereit kapta meg, az iskolán kívüli népoktatás pedig milliós pénz­beli adományban részesült. Régészeti Társulatunk múzeumának létesülése sem a közönség áldozatkészségén múlott, mert a város részéről az anyagi hozzájáru­lás megajánltatott. Mennyi kulturérték, művelődési, történelmi, tudomá­nyos stb. anyag van együtt nálunk, amit megfelelő elhelyezés hiányá­ban kihasználni, értékesíteni alig lehet. Városi könyvtárunk tudományos értékét alig ismerik, pedig annak nagyon sok anyaga valóságos kin­cses bányája a kutató tudománynak. A gazdasági élet körébe vágó elhatározásokban a város képvi­selőtestületét mindenkor az alkotási vágy és törekvés vezette. De vol­tak esetek, mikor a város társadalma osztályrétegeinek békéje érdeké­ben nem követte meggyőződését, többre értékelvén az anyagi előnyök helyett a súrlódási felületek kisimítását. A halastó kérdésében a gazda­társadalom érdeke győzött, ellentétben a város egész közönségének érdekével; de megnyugtató volt az elhatározás a város békéjének biz­tosítása szempontjából. Pedig, de rászorulna városunk gazdasági erőforrások, jövedelmező üzemek megteremtésére ! Bekövetkező elszegényedésünkön talán még segíthetnénk, ha ki tudnánk használni mindazt, amiből jövedelem, érték teremthető. 1600 kat. hold rossz legelő. Micsoda kerékkötője a jó, az intenzív, a jövedelmező állattenyésztésnek, s milyen kára a mező­gazdaságnak. A legelőjavítás sok milliós költségét a legelőbér-jövede­lem alig fedezheti; és meddig lehet zavartalanul kihasználni a gazda­társadalomnak a közvagyon egy tetemes részét oly módon, hogy csakis egy osztálynak érdekét szolgálja ? ! A vám és egyéb jövedelmek, illetékek, dijak megszabásánál a város közönsége rátért az aranyalapra. Ez egyébként az aranyalapra fektetett költségvetésnek logikus következménye. A mély Tabán egyrészének víztelenítése is megoldatott. Már év­tizedek óta állandó észrevétel tárgyát képezte ezen mély tabáni részek egészségellenes állapota. A csapadékvíz és az áradások talajvize a mélyebb területeken lefolyás hiányában megállapodván, a környék levegőjét elviselhetlenül egészségtelenné tette, nem is szólva a tetemes anyagi kárról, amit az ottani lakosság szenvedett. A város közönsége 20 millió költséggel olykép segített a bajon, hogy a tabáni vízlevezető árkot kitisztíttatta s az Ároksori szivattyútelep kibővítésével egy víz­átemelő készüléket szerelt fel, mely a tabáni árkon lefolyó vizet a a szivattyú működésével bármikor levezetheti. Ezen elhatározás sok költséggel járt, de úgy közegészségi, mint gazdasági eredménye óriási. A város a katonai használat alól felszabadult lőporos-raktárt lakásokká alakította át s úgy ide, mint az őrházba, valamint az Ober­mayer-féle ház udvarán egy lakássá átalakított kamra-helyiségbe alkal­mazottjainak adott otthont. Legfontosabb elhatározása volt a város képviselőtestületének az év végén lejárt villamos üzemi szerződésnek az új vállalkozóval történt megkötése. Ezen kérdésnél két párt küzdött, úgymint a házi­kezelés pártja és a Közüzemi Részvénytársaság ajánlatát támogató párt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom