Esztergom Évlapjai 1925

A mult év krónikája - Előszó - Dr. Brenner Antal: Városi élet

110 mely a közönség többségének akaratából a villamosüzem bérletét tiz évre elnyerte. A már megkötött szerződés a város közönségének rész­vénytöbbségét biztosítja s úgy az igazgatóságban, mint a felügyelő­bizottságban a város kiküldöttjeinek száma eggyel több lesz, mint a Közüzemi Részvénytársaság által kiküldött tagoké. Tekintve, hogy a Közüzemi Részvénytársaság eddigi működésével a városi vagyon gya­rapításában számottevően közreműködött s vezetősége oly egyénekből áll, akik a város közgazdasági életében fáradhatlan, eredményes és becsületes működést fejtettek ki, a legnagyobb remény fűzhető a Köz­üzemi Részvénytársaság ezen újabb vállalkozásának sikeressége elé, mely egyúttal a város érdekeit is a legnagyobb mértékben fogja elő­mozdítani. Tetemes pénzáldozattal, de a városias jelleg s a forgalom, vala­mint a közönség közlekedési érdekeinek szemelőtt tartásával készít­tette el a város közönsége a vasúthoz vezető utat, mely a mindinkább megnövekedett idegenforgalomra tekintettel, már halasztást nem szen­vedhetett. Ugyanezen érdeket szolgálta a kövezésnek a Kossuth Lajos­utcán történt megjavítása és pótlása is. Az új vágóhíd félbenmaradt épületeit, melyek az elidegenítés és tönkrejutás veszélyének voltak kitéve, a város közönsége teljesen szét­bonttatta s azt egyéb építkezéseknél, valamint a lóvágóhíd megépítésé­nél használták fel. Szociális téren a város közönségét mindenkor a méltányosságnak legteljesebb értékű alkalmazása irányította. Tisztviselői, alkalmazottjai fáradhatlan működésükért anyagilag a lehetőség határain belül díjaz­tattak, s mivel a képviselőtestület belátta, hogy a rendkívüli nehéz megélhetési viszonyok a tisztviselők és alkalmazottak időnkénti segé­lyezését is szükségessé teszik, mindenkor találta módját, — bármily anyagi áldozatába is került — hogy a szükségen enyhítsen. A kará­csonyi ajándék fényes tanújelét adja a képviselőtestület nemes érzé­sének. Nyugdíjintézményét ugyancsak szociális érzékből kiterjesztette egyes alkalmazottakra, akik eddig a nyugdíjintézmény tagjai nem vol­tak, csak azért, hogy szolgálatukban őket a város iránti hűségre és odaadó munkára jobban serkentse. Kórházát, népjóléti és szegényügyi intézményeit a város közönsége nagy áldozatok árán tartja fenn- Sze­gényháza ma már közel 100 millió évi költségbe kerül, s bár a kö­zönség tetemes adóterhelése jár ezen áldozatkészségének nyomába, de régi intézményeit, különösen ha azok charitativ célokat szolgálnak, a közönség veszni nem engedi. A Stefánia gyermekvédelmi intézmény a Kolos-kórház keretében ugyancsak a város közönségének számottevő anyagi támogatásával képes céljának megfelelni, s hogy mily fontos hivatást tölt be ezen intézmény, arra szolgáljanak bizonyítékul az örvendetes statisztikai adatok, amelyek a gyermekek halálozási arányszámának tetemes csök­kenését mutatják, mióta az intézmény működik. A világháború szomorú emlékeinek, a fogolytemetőknek fenntar­tására a város közönsége szintén megadta a szükséges anyagi eszkö­zöket. Az összes temetők ma már bekerítve vannak, melyek a Nép­gondozó hivatal gondozásában a kegyelet képét mutatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom