Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Az oktatásügy fejlődésének rövjd történeti áttekintése (N. T.)

költségei még hiányoznak, s a „nagy tervek" egyenlőre csak tervek maradnak. Az ország rendkívül nagy gazdasági nehézségei Esztergomban — ha ez lehet — még külön súlyokkal is jelentkeznek. E sajátos örökségről a városi képviselőtestület egyik munkásdelegátusa így beszélt 1947-ben a várospolitika hároméves tervének tárgyalásán: „A múlt várospolitikája nem felelt meg a munkásság igényeinek, kulturális követelményeinek. .,. Az elmúlt száz évben féltek minden ipari fejlődéstől, gyárak alapításától stb., ami a munkásosztályt megerősítette volna; így a város elszegényedett, mert bevételi forrásai nemhogy szaporodtak, hanem elapadtak." Amikor — ugyancsak 1947-ben az Iparügyi Minisztérium körzeti tanonc-iskola felállítását kéri a várostól, a képviselők megfelelő ingyen telket szavaznak meg, s e határozat indoklása a múlt örökségének „pozitív" felét veszi számba, a nagy tervekre és anyagi áldozatokra egyaránt kész lelkes ügyszeretetet. „Esztergom városa iskolaváros. A város közönsége a múltban is nagy áldozatokat hozott iskolánk létesítéséért és azoknak megtartásáért." Az 1947/48 évi költségvetés-tervezet szöveges részében olvashatjuk az új korszak első zárszámadását, amely szikár tényszerűségében is őriz valami ünnepélyes hangulatot: „még ebben az évben elérjük azt, hogy összes iskoláink karbantartása megtörténik, s e téren a békebeli színvonalat elérjük." A képviselők e célra 79 000 Ft-ot, — óvodákra és napközikre további 32 000 Ft-ot szavaznak meg. 1947—1948-ra befejeződik tehát az iskolaváros új korszakának első üteme, az átmeneté, az újrakezdésé. Az újrakezdés azonban lényege szerint még a régi szervezeti keretek helyreállítását jelenti; a tartalom annál kevésbé változik meg egycsapásra. A helyi kezdeményezéssel indult s a demokratizálódó kormányzat hatékony támogatásával felkarolt átszervezésnekfejlesztésnek a további mozzanatai már egy átfogóbb reformtörvény végrehajtásának során rendeződnek át, módosulnak, valósulnak meg. Az államosítás — amelyben a kommunista párt művelődéspolitikája döntő súllyal jelentkezik — következetesen nyit utat a szocialista nevelési tartalom számára: a régi kereteket, az iskolázás szervezetét alapjaiban változtatja meg. Az 1948/49-es tanévvel egyben az iskolaváros fejlődésének gyökeresen új korszaka is nyílik. Külső eseményeit tekintve hasonlít ugyan az előző szakaszhoz, mert az oktatási 98