Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

IV. VÁROSUNK KOMMUNÁLIS FEJLŐDÉSE 1945-től 1975-ig (Homor Kálmán) - Csatornaépítés

A csatornaépítés tervezői és kivitelezői előtt kettős feladat állt: megküzdeni a talajvízzel és minimális csatornalejtéseket kialakítani. A kettős követelményt megnyugtató módon nem lehetett megoldani. Egyes utcákban a csatornahálózat ugyan megépült, de üzemeltetése állandó zavarokkal jár. Időközben a Lenin úti főgyűjtő csatorna nagy hányada feltöltődött. Tisztítása műszaki nehézségekkel járt. A város altalajára jellemző agresszív talajvíz pedig a csatornafalakat súlyosan megrongálta. Az 1960-as évekre már kritikus helyzet alakult ki: a város csatornahálózatának elavultsága és elégtelensége kezdett a város fejlődésének gátjává válni. A szükséges intézkedések első lépéseként tanácsi megbízásra a VÍZITERV 1970-ben elkészítette a város csapadékvíz és szennyvíz elvezetésének beruházási programját. Ez a program a nagytávlatú fejlesztési elképzelésekkel összhangban, a teljes belterületi lakosság 85 %-os ellátottságát dolgozta fel és tűzte ki célul. A műszaki megoldást illetően — hosszas vita után — a program megtartja a belső területekre az egyesített rendszert, és az új gerinchálózatot átemelő telepek beiktatásával vezeti a várostól északra, a Honvédtemetőn túli területekre, ahol majd az új szennyvíztisztító telep épül. Innen a tisztított szennyvíz átemeléssel kerül a Dunába. A műszaki megoldás a nagymarosi vízlépcső terveivel összhangban készült. A tervezett új hálózat hossza 25 km. A beruházás nagyságát a pénzügyi ráfordítás igénye érzékelteti; a rekonstrukció 250—300 millió forintba fog kerülni, s így megvalósítása hosszabb időt ves'í igénybe. A kivitelezési munkák elkezdődtek, 1975-ig a délről északra haladó rekonstrukció eléri a város központját és lehetővé teszi, hogy a Kossuth Lajos utca korszerű burkolatot kapjon. Ami az üzemeltetési szervezetet illeti, Esztergom a felszabadulás előtt városi kezelésben lévő víz- és csatornaművel rendelkezett. 1960—1963 között a Dorogi Vízmű és Csatorna Vállalat kezelte hálózatainkat, 1963-tól a Komárom Megyei Vízmű Vállalat a gazda. A megyei hatáskörű vállalati szervezet lehetővé teszi a korszerű üzemeltetéshez ma már nélkülözhetetlen célgépesítést, a magas színvonalú elvi irányítást. Meg kell azonban jegyeznem, hogy annak idején a Városi Vízmű is igen hatékonyan és óramű pontossággal végezte feladatát. Említést érdemel az a természeti adottságokból eredő műszaki probléma még, hogy a Pilis lábánál fekvő EsztergoM