Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

IV. VÁROSUNK KOMMUNÁLIS FEJLŐDÉSE 1945-től 1975-ig (Homor Kálmán) - Csatornaépítés

fekvő területeinek vízellátását is zavartalanná teszi. A városi vízhálózatot számítógépek segítségével áramlástanilag ellenőrizték, beszabálozták és így az elmúlt években oly sok gondot okozó vízprobléma ma, 1975-ben valóban megoldottnak mondható. Az élet azonban nem áll meg. A jövő újabb beruházásai ismét több vizet fognak igényelni, melyet a ma még csak elképzelésünkben kialakult ún. regionális vízmű fog — feltehetően a maihoz hasonló színvonalon — megoldani. Csatornaépítés Közvetlenül az első világháború kitörése előtt megépült a mai Lenin-sétány nyomvonalán a városi szennyvízcsatorna főgyűjtője. A főgyűjtője építésével egyidejűleg a régi ,,Petz vasgyár" helyén szennyvíztisztító berendezés építését kezdték meg, amely a háborús események miatt később végleg abbamaradt. (Nyomai jelenleg is láthatók.) Befejeződött viszont a csatornarendszer dunai torkolatművének építése. Ez a főgyűjtőrendszer képezte az 1945 utáni időkben is Esztergom város csatornahálózatának gerincét, természetesen bekötővezetékrendszerekkel kiegészítve. A csatornahálózat műszaki megoldása „egyesített rendszerű" volt: a szenny- és csapadékvizeket egyetlen hálózatrendszerbe gyűjtöttük össze. Kivételt csak a nagy átmérőjű záporcsatornák képeztek, amelyek kelet-nyugat irányban, .1 hegyoldalak felől érkező záporvizeket közvetlenül a Kis-Dunába vezették a főgyűjtő elkerülésével. A csatornahálózat a város akkori területének kb. 50 %-át érintette. Hossza — egyesített rendszerben — 11 km volt, illetve 3,5 km hosszon épültek ki a máig is változatlan záporcsatornák. A felszabadulás utáni első évtizedben számottevő csatornahálózatfejlesztés Esztergomban nem volt. Az 1960-as években az Arany-hegyi lakótelep, illetve a Zalka Máté- és a Petőfi Sándor utcán új csatornákat kaptak az útépítéseket megelőzően. Az új hálózatrészek természetesen a meglévő gerinchálózathoz csatlakoztak. Sajnos, az Arany-hegyi csatornahálózat a záporcsatornára kötve épült meg és mind a mai napig közvetlenül a Kis-Dunába vezeti a szennyvizet. Az említett területeken a csatornalejtések kialakítása nem okozott gondot. Nem volt ilyen kedvező a helyzet a déli városrészben. Ez a város legalacsonyabb területe. Itt a talajvízszint is magas, főleg magas dunai vízállás esetén, pontosabban azt követően. a3