Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - Az 1946—48-as évek politikai harcai

június 23-án az első megyei Szakszervezeti Kongresszus. Márciusban! a Kommunista Párt szóvá tette a polgármesternél, hogy lassú ütemben halad a\ közigazgatás megtisztítása, ugyanakkor a Kisgazdapárt nevében Bátori István még márciusban túlkapásokkal vádolja a tisztogatást végző bizottságot. Áprilisban a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének gyűléséről a nők többsége kivonult, amikor a szónok elítélte a hercegprímás politikáját. A Katolikus Legényegylet helyiségébe csak azok léphettek be, akik a napi jelszót ismerték. Június 1-én letartóztatják Bátori Istvánt, a Kisgazdapárt elnökét. Közben kiderül, hogy dr. Gróh József, a Kisgazdapárt képviselője is a köztársaság ellen emelt szót. Július 14-én a Magyar Kommunista Párt a Széchenyi] téren felállított sátorban megrendezi az első könyvnapot. Szeptemberben — a Ferences Gimnázium épületében — megnyílik a Dolgozók Iskolája, melynek létrehozását a Szabad Esztergom már a tavasz folyamán is sürgette. A helyi sajtó április 28-án nem éppen rózsás hangnemben ír a város politikai arculatáról, aggódva szemléli a helyzetet. „Mi nem tudjuk elviselni azt a szégyenítő megbélyegzést, hogy a mi városunkból indul el az egész országra a reakciós bomlasztó hadjárat... Nem akarjuk és nem is engedjük, hogy Esztergom ősi városa megbélyegezve legyen" — olvassuk a december 29-i számban. Ugyanebben a számban — megvonva az év politikai mérlegét — leszögezik: „A politikai élet diktálója kétségtelen, hogy a Magyar Kommunista Párt, amely minden építőmunkának, demokratikus megmozdulásnak a kezdeményezője volt. A Független Kisgazdapárt — noha a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik — a város politikai életében — taglétszámához viszonyítva — minimális tevékenységet fejtett ki." Az 1946—47-es esztendők politikai harca, a város politikai hangulata hűen tükröződött az 1947. augusztus 13-án tartott országgyűlési választásokon. A 11 360 választó közül 6 987 szavazott a Schlachta Margit vezette reakciós Keresztény Női Táborra. Az 1945-ös választásokon még a harmadik helyet elfoglaló Kommunista Párt most 1 622 szavazatával a második helyre került. A Szociáldemokrata Párt 1 529, a részeire bomlott Kisgazdapárt 452, a Független Magyar Demokratapárt 303, a Polgári Demokrata Párt 185, a Nemzeti Parasztpárt 173, a Radikális Párt 68 szavazatot mondhatott magáénak. A Szabad Esztergom szeptember 7-i vezércikkében foglalkozik a válasz35