Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

II. HARC A SZOCIALISTA HATALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT (Dr. Gábris József) - Az 1946—48-as évek politikai harcai

isok eredményével. A cikk írójának rossz sejtelmei vannak a 'áros jövőjét illetően, és azon panaszkodik, hogy „mennyire esz nélkül gondolkodik az esztergomi nép." A Kommunista Párt 1948. január 23-án tartott pártnapján a város egyik vezetője is arról szólt, hogy Esztergom népe a szavazás alkalmával rossz bizonyítványt állított ki magáról, de bízik abban, hogy a későbbiek folyamán a lakosság megváltoztatja majd álláspontját, mert a városnak fejlődnie kell. Ezekben a politikai harcokkal teli években napirendre került a város gazdasági fejlődésének kérdése is. A nem mindennapi idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város ugyanis a második világháború előtt számottevő iparral nem rendelkezett. Sokak szerint bőven akadtak a városban olyanok, akiknek szándékuk mellett a lehetőségük is megvolt ahhoz, hogy ezt a helyzetet fenntartsák, viszont a haladó erők tisztában voltak a helyzet tarthatatlanságával, és keresték a kibontakozás lehetőségét. Ezek között voltak olyanok is, akik a szükséges tőkét az ipartelepítéshez a nyugati államokból kívánták megszerezni. (Olyan hírek is terjengtek abban az időben, hogy bizonyos nyugati] pénzügyi körök a balkáni piac biztosítása érdekében Magyarországon hajlandók tőkebefektetésekre. A jólértesültek a Ford érdekeltség üzemtelepítési tervéről tudtak. Erre vall, hogy a város 1946 nyarán a Magyar Városok Országos Szövetségéhez fordul és kéri segítségét annak kipuhatolásában, hogy igaz-e ez a hír). Az tény, hogy a város kérésére a Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945. november 30-án „egyelőre mentesítette" a kisajátítás és felosztás alól az ipartelepítés céljaira kiszemelt területet a mai esztergomtábori részen. Fővárosi és vidéki újságok, sőt a rádió is hírül adták, hogy Esztergomban gyártelep létesül, melynek hallatán nagy érdeklődés indult meg a város iránt. 1946 nyaráig nem történt a „kérdésben" semmi, akkor azonban jelentkezett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank azzal az ajánlattal, hogy a város adjon neki bérbe megfelelő nagyságú, az ipartelepítésre alkalmas területet. A szóbeli tárgyalások eredményeként a bank szeptemberben már írásbeli ajánlatot is tett. A város polgármestere szeptember 24-én tájékoztatta a képviselőtestületet az ügyről, majd a pénzintézet és a város szerződésben rögzítették megállapodásukat. Ekkorra már elkészült a kérdéses terület részletes rajza is. E szerint a repülőtér, a tábori és kenyérmezői vasútállomás és a Duna közé eső mintegy 320 hold területről volt szó, amelyet az iparügyi 36