Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - A „Babits Mihály" Városi Könyvtár (Sz. F.)

különböző ágazati tevékenységeinek pártolásában, szervezésében is új tendencia kezd érvényesülni: a központosításé. Ennek kétségtelen előnyei mellett, két komoly hátránya is megmutatkozik: „hivatalosabbá" s így nehézkesebbé válik a közönségszervezés; másrészt pedig nehezebb az utánpótlás folyamatos biztosítása. Az 1963 óta folyamatosan dolgozó csilllagászati szakkör „kiscsoportjának" távcsöves bemutatóin, előadássorozatán, filmvetítésein a látogatók száma elérte a 100, sőt egyes esetekben a 200—250 főt. Magas színvonalú munkájuk elismeréseként 1971 júniusában az URÁNIA itt rendezte meg egyhetes országos csiilagász-szakkörvezetői tanfolyamát, s miniszteri dicséretben is részesültek. A népművelés helyi intézményeinek és kiscsoportjainak múltja és különösen a legutóbbi szakasz kezdeményezései (iskolai vizsgákra előkészítés, továbbképző tanfolyamok, természettudományos stúdió, ifjúsági klubok, nőklub a Művelődési Központban, a helyismereti szakkör ébredezése, a szentgyörgymezei klubkönyvtár működése stb.) a belső munka hatásának, hatókörének elv- és tervszerű növelésével bíztatnak, de ez semmi esetre sem várható egyik napról a másikra. A „Babits Mihály" Városi Könyvtár Az esztergomi város könyvtár alapját Helischer József volt tanácsnok 1844. augusztus 10-én bekövetkezett halála előtt készült végrendeletével vetette meg. Helischer végrendeletével 2 538 kötetből és kéziratból álló könyvtárát, valamint 3 000 váltó forint készpénzt hagyott a városra. A XIX. században tovább gyarapodott a könyvtár Kiss Mihály volt városi főügyész és dr. Lőrinczy Rezső volt városi főorvos hagyatékával. A könyvtár létesítése azonban csak a város képviselőtestületének 1905. augusztus 28-i közgyűlésén kelt alapítólevelével történt meg. Az 1905-ben alapított városi könyvtár 2 326 művet, 3 533 nyomtatványt — köztük 6 db ősnyomtatványt és 25 kéziratot tartalmazott. 1932-ben a könyvtárban már 4 138 kötetet találunk. Ezt a könyvtárat az Országos Könyvtári Központ 1950. március 13-án kelt intézkedésével állami tulajdonba vette, amely ekkor már 7 500 darabból állt. A Népkönyvtári Központ 1950. július 5-én kelt átiratában 1 000 kötetes könyvtár juttatásáról értesítette a várost. Lénye143