Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - A „Babits Mihály" Városi Könyvtár (Sz. F.)

gében ez teremtette meg a mai városi könyvtár alapját. A könyveket helyiség hiányában ideiglenesen a városháza kultúrtermében helyezték el. Bár a Balassa Bálint nevét viselő városi könyvtár hivatalosan 1952. január 1-én kezdte meg működését, már 1951-ben 246 beiratkozott olvasónak 2 404 kötet könyvet kölcsönzött. A könyvtárat a tanács a Városi Kultúrotthon Kossuth Lajos utca 25. szám alatti épületében helyezte el, ahol egy kb. 25 személyt befogadó olvasószoba, egy kölcsönzőhelyiség, egy kis iroda és egy raktárhelyiség állt a könyvtár rendelkezésére. Berendezése részben a kultúrotthon bútorzatából, részben a régi városi könyvtár polcaiból állt. 1954. novemberében a mérnöki hivatal a födém megrongálódása miatt az épületet életveszélyesnek nyilvánította, a kölcsönzés azonbpn 1955. augusztus 18-ig folyt, s az olvasószolgálati munka mellett 24 könyvkiállítást és 17 irodalmi előadást is rendeztek. Az átépítés miatti kényszerszünet kb. egy évig tartott. 1958-ban Esztergomtáborban fiókkönyvtár létesült. Ugyancsak működött Szentgyörgymezőn is fiókkönyvtár a Győri János u. 7. szám alatti épületben. A városi könyvtár az állományfejlesztés, a feldolgozás és az olvasószolgálati feladatainak ellátásán túl rendszeresen szervezett az ismeretterjesztés legkülönfélébb területeivel kapcsolatos könyv- és dokumentációs kiállításokat, író-olvasó találkozókat, irodalmi és művészettörténeti előadássorozatokat, filmvetítéseket, versolvasásokat, stb. Az 1919-es Tanácsköztársaság 50. évfordulójára elkészítették „Az Esztergomi Népszava repertóriuma (1919. III. 21., 1919. VIII. 1.)" c. kiadványt. A könyvállományon kívül a könyvtár ekkor már 1 013 tekercs diafilmmel is rendelkezett, amely szintén igen közkedvelt szolgáltatásnak bizonyult. Halaszthatatlanul gondoskodni kellett tehát a könyvtár megfelelő elhelyezéséről. 1960. május 16-án a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, majd május 26-án a tanácsülés határozata is kimondta egy új könyvtár építésének szükségességét. Az új könyvtár birtokbavételéig azonban még több mint hét évnek kellett eltelni. A határozatot követően csak egy év múlva került sor a tanulmányi tervvázlatok elkészítésére. 1962. november 13-án megtörtént az új könyvtár helyének kijelölése a Táncsics Mihály úton, 1963. augusztus 8-án a Városi Tanács VB. Építés-Közlekedési Osztálya kiadta az építési engedélyt és még ugyanezen év 144