Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - A közművelődés fejlődése (N. T.)

Az újrakezdés dokumentumaiból hamarosan kihallatszik — s egyre erőteljesebb lendülettel — a megújulás szólama. A Nemzeti Parasztpárt irodalmi estjén: Illyés Gyula, Tamási Áron, Jócsik Lajos (Szabad Esztergom 1945. 20. szám); „Esztergom nagy eseménye: Sárdy János és Szerdahelyi Borbála vendégszereplése a Felsődunántúli Kossuth Színház előadásán," (Sz. E. 1945. 25. szám); A zeneiskola segélyezését határozta el, tehetséges szegénysorsú növendékei részére fél tandíjat állapít meg a városi képviselő testület. „Az anyagi terhek átvállalásával, személyi megbolygatás nélkül" fogadja magáévá a zenekart, amelyet ,,a két munkáspárt és a szakszervezet alakított meg." (Az 1946-os jegyzőkönyvekből); 1947 májusában a képviselők tanácskozásán felmerül a múzeum államosításának kérdése: a Keresztény Múzeum kezelésébe 1935-ben átkerült helytörténeti gyűjtemény visszavételéről van szó. A kérdést „további megfontolás tárgyává téve" — egyelőre leveszik a napirendről. — 2 000 Ft támogatást szavaznak meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságnak: „Gyűjtést indítanak a szabadművelődés jövő évi programjában. Vándorkönyvtárak kultúrautókon, Népfőiskola, Szabad Egyetem, tanfolyamok". (Sz. E. 1947. 42. sz.); 1948-ban a városi képviselők havi 100 Ft fenntartási költséget állapítanak meg a Függetlenségi Frontba tömörült koalíciós pártok és n Szabadságharcos Szövetség által felállítandó fúvószenekar számára, amelynek szerepelnie kell majd „a városi ünnepségeken és a kegyúri plébánia által tartandó körmeneteken". .. stb. E koalíciós légkörű újrakezdésben tényleg mintha a közművelődésnek minden néven nevezendő tényezője együtthatna: a romok és válságok fölött rögtön munkára szólító emberi életösztön spontaneitása — és új szervezeti kereteket, rendet kereső társadalmi igénye; „hatalmas tervek" — és szűkös anyagi lehetőségeket fontolgató gazdálkodás; tudatos jövőbelátás — és a felvilágosodás hitvallóinak vagy dilettánsainak megható naívsága; önzetlen hivatásvágy, ügyszeretet — és giccsárusok, üzletemberek ügyeskedése. (1948-ban „Pankráció vagy kultúra? " cím alatt a Szabad Esztergom egyik cikkében e kétes mesterkedésben kell elmarasztalnia a városban működő Homonnay-féle színtársulatot). — És nem utolsósorban szükségszerűen együtt jelentkezik az elvi tisztázatlanság és a szilárd eszmei meggyőződés bizonyossága; a régi ke138